Amikor a hideg idő beálltával felforrósodnak a radiátorok, a távhő-fogyasztó fejében aligha az jár, milyen forrásból is származik a lakás melege. Pedig az ügy zsebre megy, nem árt tudni, hogy egy előremutató, mintegy 5 milliárd forint értékű nagyberuházás eredményeként a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő FŐTÁV Zrt. tovább tudja növelni a kommunális hulladék elégetéséből nyert távhő-ellátó kapacitását, s egyúttal csökkenteni hőszolgáltatásainak költségeit.

A projekt fontosságát mutatja, hogy a szigorú környezetvédelmi szabályokkal körbebástyázott hulladékhasznosításból termelt hő sokkal olcsóbb a földgázalapúnál, ráadásul így csökkenhet az üvegházhatású széndioxid-kibocsátás is. A FŐTÁV nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a távhőszolgáltatás bővítésének alapfeltétele az olcsó hő. A hulladékégetésből származó hőenergia mennyiségének fokozása egyrészt gazdasági érdek (jelenleg ez a legolcsóbb hőforrás a fővárosban), másfelől stratégiai fontosságú, mivel jelenleg ez az egyetlen jelentős, nem földgázbázisú hőforrás a főváros távhőtermelő csomagjában.

Budapest, sőt Magyarország egyetlen kommunális hulladékhasznosító műve (HUHA) a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. üzemeltetésében Rákospalotán működik, és a FŐTÁV-val már korábban kialakított példaértékű együttműködés keretében – egy hosszú távú hőenergia eladási és vásárlási szerződés alapján – hőenergiát szállít.

Ilyen formán a FŐTÁV versenyképesség-fokozó és költségcsökkentési tervei között már jó ideje napirenden szerepelt a HUHA-ból származó hő átvételi mennyiségének növelése. Ám a régóta dédelgetett program csak most vált valóra. A 2013-ban startolt és az idén nyáron befejeződött beruházás keretében a hulladék elégetéséből nyert hő nagyobb mértékű kiadásához bővíteni kellett a hőkiadó állomás kapacitását. Az összekötő tranzitvezeték eredményeként az észak-pesti és az újpalotai távhőrendszerben egyaránt hasznosul az energia.

A nagyobb teljesítményhez megnövelték a hőkiadót az égetővel összekötő gőz- és kondenzvezetékek kapacitását is. A régieket elbontották, helyettük újakat fektettek. A projekt legjelentősebb részének,  az újpesti és az újpalotai távhőkörzetek közötti új, stratégiainak nevezett gerincvezeték megépítésének eredményeként Újpalotára is eljut a HUHÁ-ban termelt hő, ami biztonságosabbá és gazdaságosabbá teszi e területek távhőellátását. A projekt részeként, a földfelszín alatt, a Külső Szilágyi út és a Galopp utca sarkán megépült egy forróvíz-keringtető szivattyúállomás, s végül, de nem utolsó sorban új fogyasztóként bekötötték a távhőrendszerbe a Kolozsvár utcai Általános Iskolát és Tanuszodát is.

A mintegy 5 milliárd forint összköltségű beruházáshoz a FŐTÁV 10 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyert az új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. A fejlesztés az EU és a magyar állam támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával vált valóra. A FŐTÁV most úgy gondolja, hogy a kivitelezéssel járó kényelmetlenségeket – az itt lakók számára a munkálatok zajhatásait és a közlekedési fennakadásokat – kárpótolhatja a projekt hozadéka: komoly előrelépés, hogy a hulladékhasznosítás energetikai hatásfoka több mint 10 százalékkal nőtt, miközben az üvegházhatást okozó légszennyező anyagok kibocsátása évente 20-30 ezer tonnával csökken, ugyanakkor a fővárosi távhő-ellátás földgázfüggősége 96 százalékról 92-re mérséklődött.