NRGreport
Menü

Már két sebből vérzik a Paks II. beruházás

Az Európai Bizottság (EB) részletes állami támogatási vizsgálatot indított a paksi atomerőmű tervezett két új reaktorának építéséhez Magyarország által nyújtott finanszírozás ügyében - áll az Európai Bizottság közleményében.

A Bizottság azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.

A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a következőket nyilatkozta: „Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a Bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel. Úgy gondolom, fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket.”

Az EU-Szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

2015 májusában a magyar hatóságok bejelentést tettek a paksi atomerőmű területén létesítendő két új atomreaktor építésére irányuló tervezett beruházásról. Ebben a szakaszban a Bizottságnak kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja. Ezért a Bizottság részletesen értékelni fogja a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével.

Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a beruházás állami támogatást tartalmaz, a Bizottságnak azt kell biztosítania, hogy a projekt nem eredményez versenytorzulást a magyar energiapiacon vagy más indokolatlan torzulást az egységes piacon. Ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljön, az is szükséges, hogy az adott intézkedés a kitűzött céllal arányos legyen és egy tényleges piaci hiányosság orvosolására irányuljon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan feltételek állnak fel, amelyek mellett a piaci erők önmagukban, állami támogatás nélkül nem képesek az adott projekt megvalósítására. Végül a magyar beruházásnak megfelelő ellentételezéssel kell járnia.

A részletes vizsgálat során a harmadik felek kifejthetik észrevételeiket az intézkedéssel kapcsolatban. A vizsgálat mindamellett nem befolyásolja az eljárás kimenetelét.

Állami beavatkozás és állami támogatás

A vállalkozások javára nyújtott állami beavatkozás az uniós szabályok értelmében állami támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételekkel hajtják végre, amelyeket egy magánszereplő piaci feltételek mellett elfogadott volna (a piaci magánbefektető elve). Amennyiben ez az elv sérül, az állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében állami támogatást tartalmaz, mivel az olyan gazdasági előnyöket biztosít a támogatás kedvezményezettjének, amelyeket a versenytársaik nem élveznek. A Bizottság ezután elvégzi annak értékelését, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető-e a közös uniós szabályokkal, amelyek egyes támogatási kategóriákat lehetővé tesznek.

A fentiektől függetlenül a Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a Paks II. atomerőmű-projekttel kapcsolatosan, mivel kétségei merültek fel a projektnek az uniós közbeszerzési szabályokkal való összeegyeztetőségét illetően. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a Bizottság érveinek megválaszolására.

Egy eljárás már indult

A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Hivatalos felszólító levelében az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a magyar kormány pályáztatás nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a paksi atomerőmű bővítésével.

Közleményében a bizottság azt írta: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

Pályáztatás nélkül nyert a Roszatom

Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik. A megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

A Bizottság illetékes főigazgatósága a BruxInfo információi szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

Korábbi cikkünket a témában itt olvashatja.