Új szemléletű klímapolitikát szorgalmaz az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), ezért kidolgozta egy új rendszer alapjait – hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Szabó Zsolt közölte: az új elképzelések egyik fontos sarkköve, hogy a kibocsátást olyan mértékben kell csökkenteni az egész világon, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a két Celsius-fokot. A fosszilisalapú gazdaságról el kell mozdulni a klímabarát gazdaság irányába, és erősíteni kell az éghajlatváltozást mérséklő folyamatokat. Erre a célra mintegy 100 milliárd dollárt szeretnének mozgósítani a fejlett országok – mondta.

Az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamit a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára megjegyezte: Magyarország már 2013-ban elérte, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a múlt század kilencvenes éveihez képest a 36 százalékkal csökkent.

Szabó Zsolt kitért arra: az unió által e területen 2020-ra vállalt, a klímaváltozás csökkentése érdekében tett felajánlások – amelyeket Magyarország is támogat – a világon a legambiciózusabbak. Arról van szó, hogy 20 százalékkal mérsékli az EU a káros anyagok kibocsátását, ugyanilyen mértékben takarít meg energiát, valamint szintén 20 százalékos lesz az unióban a megújuló energia felhasználásának aránya.

Az államtitkár utalt arra is, hogy az ENSZ új, a klímaváltozás hatásait csökkentő elképzeléseinek egyik lényeges eleme, hogy a folyamatokat nem kívánják felülről vezérelni, hanem az egyes államokra bízzák a felajánlásokat. Ez a kezdeményezés sikeres – mondta Szabó Zsolt -, mivel például az Amerikai Egyesült Államok 2005-höz képest mintegy 26-28 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre tett ígéretet; de Kína is vállalta, hogy 2025 után – a topszintet elérve – kibocsátásnövelést nem tervez.

Az EU saját vállalásait 2030-ig tovább szeretné növelni. Így a kibocsátás terén 40 százalékos megtakarítás a cél.

Szabó Zsolt kiemelte: három olyan célkitűzés van, amelyet Magyarország is elfogadott és az unióval egyeztetve közösen képvisel a közlejövőben megtartandó párizsi klímacsúcson. Ezek: a károsanyag-kibocsátás 40 százalékos csökkentése 2030-ra 1990-hez képest; az energiamegtakarítás területén ugyanerre az évre 27 százalékos csökkentést tűztek ki; míg a megújuló energiaforrások aránya 27 százalékos lesz.

Ezen belül van részvállalás 2020-ig. Ezek: a már említett területeken háromszor 20 százalék. Magyarországot itt párhuzamba állítva a megújuló energiaforrásokban eredetileg 13 százalék szerepelt, amit megemeltek 14,65 százalékra; a teljes energiamegtakarítás 10 százalék lesz 2020-ig; a káros anyag kibocsátás pedig legfeljebb 10 százalékkal nő az EU emissziós kereskedelmi rendszerén kívüli gázok esetében.

Magyarország nagyon aktív szerepet játszott az úgynevezett kereten belüli irányító feladatok ellátásában – jelezte az államtitkár. Hozzátette: például a zöld gazdaságélénkítő programok területén vezetőségi tagot is adott az ország. Annak érdekében pedig, hogy Magyarország súlyt adjon ezen területen szerepének, egy 4 millió dolláros – mintegy 1 milliárd forintos – felajánlást tett.

Így azokban a pályázatokban, amit a klímavédelem érdekében használnak majd fel – ez mintegy 2800 milliárd forintos alap -, Magyarország a döntésekben továbbra is részt kíván venni – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: ez a magyar célok eléréséhez szükséges. Magyarország továbbá ratifikálta a Kyotói jegyzőkönyv dohai módosítását is, ezzel letette a voksot a klímaváltozás mérséklését célzó mutatók csökkentése mellett. Ezért az ország működtet olyan zöld gazdasági fejlesztési és gazdasági programokat, amelyek segítik az ilyen irányú belföldi célkitűzések megvalósítását. A párizsi klímacsúcson Magyarország magas szinten képviselteti magát – mondta Szabó Zsolt.