Nem veszélyezteti az ország gázellátását az orosz gázszállítás leállítása Ukrajna felé, Magyarország bőséges készletekkel rendelkezik, s több forrásból akár a teljes téli lakossági fogyasztást is képes fedezni, mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az NRGreportnak. Ahhoz azonban, hogy az ország gáztároló centrummá váljon, további kereskedelmi útvonalak építésére van szükség: a tárolók ma túl messze esnek a frekventált útvonalaktól.

Mekkora kockázatot jelent az ország  gázellátásának szempontjából, hogy Oroszország leállította az Ukrajna felé történő gázszállítást?

A tény, hogy az orosz és az ukrán fél között létrejött szerződést az orosz fél nem teljesíti, nem jelenti azt, hogy a Magyarország és Szlovákia felé érkező gáztranzitot is megszüntetnék a felek. Történt már ilyen máskor is – 2009-et kivéve – amikor kettőjük vitája nem eszkalálódott annyira, hogy leállítsák a szállítást. Mindkét félnek érdeke, hogy fenntartsa az Ukrajnán keresztül érkező tranzitot: az oroszok másképp nem jutnak a gáz árához, bizonyos szankciók is lehetnek szerződéseikben, az ukránok pedig érzékelhető tranzitdíjtól esnének el.

Volt már példa arra, 2009-ben, hogy az ukránok megcsapolták a tranzitvezetéket.

Az Európai Unió közvetítő szerepe, a közös érdekek, az unió biztonsági, ellátási, szolidaritási rendszere sokkal nagyobb erővel bír azóta, mintsem hogy egyik napról a másikra hosszú távon megszüntessék a gázszolgáltatást Ukrajna felől.

Ha mégis leállna a tranzit, milyen forrásokból garantálnák az ország gázellátását?

Jelenleg nagyjából hárommilliárd köbméter készlettel rendelkezik Magyarország, melyet kiegészít a hazai termelés és az Ausztria felől érkező betáplálás. Kellő tartalék áll rendelkezésre ahhoz, hogy hosszú időre biztosítani tudjuk az ország gázellátását. Feltételezve, hogy idén december 31-ig nem szűnik meg a gázszolgáltatás Ukrajna felől, a lakossági ellátást ez a hárommilliárd köbméter onnantól kezdve lefedi. Az osztrák betáplálás mellett idén már rendelkezésre áll az évi több mint négymilliárd köbméter kapacitású magyar-szlovák tranzitvezeték, amelyet közel kéthetes előkészítés után bármikor üzembe tudunk helyezni. A behozatalért felelős kereskedő keretszerződései biztosítják, hogy ezekbe a vezetékekbe a megfelelő mennyiségű gáz be is kerüljön. Biztonsággal mondhatom, hogy a magyar gázellátás nincs veszélyeztetve.

Szóba került, hogy kapacitásainak köszönhetően az ország gáztároló-nagyhatalommá is válhat.

Magyarországon 6,3 milliárd köbméter tárolásra alkalmas földalatti gáztároló van. Ha ezt összevetjük az évi 8 milliárd köbméteres hazai fogyasztással (2014), akkor látható, hogy a magyar fogyasztás több mint kétharmada tárolható lenne. A tárolás ugyanakkor költséges, és kell, hogy legyen kereskedelmi lába. A magyar tároló rendszer korszerű és megfelelő kapacitásokkal rendelkezik, de a megfelelő kereskedelmi útvonalaktól távolabb található. Ha azon vezetékberuházások segítségével, amelyeket az uniós Közös Érdekű Listára feltettünk, ezen útvonalak mellé kerülünk, Magyarország gázelosztó centrummá válhat. Jelentősen nőne a gáztárolók kihasználási lehetősége, nyereségesen és gazdaságosan tudnának továbbműködni. De nem hiszem, hogy az osztrák Baumgartenben található gáz hubhoz hasonló léptékű tároló létrejöhetne.

Mikorra valósulhat meg mindez?

Nem rajtunk múlik. Szlovénia kivételével minden országgal van határkeresztező kapacitásunk. Az más kérdés, hogy egyes országok, mint Románia és Horvátország, amelyek az útvonal és forrásdiverzifikációban fontos szerepet játszanak, nem teljesítették ezt a kötelezettségüket. Amint megvalósítják ezeket a beruházásokat, az észak-déli útvonalat, Lengyelország és Horvátország közötti LNG-vezetéket és a Fekete-tengertől Románián keresztül Ausztriába tartó vezetéket: optimista számítások szerint 2019-re.

Újabb nyolc szénhidrogén-koncessziót ítéltek oda tegnap négy nyertesnek a 2013 óta harmadik alkalommal meghirdetetett bányászati kiíráson. Először jelent meg barnakőszén feltárására és kitermelésére irányuló pályázat, melyre azonban nem érkezett ajánlat. Hogyan érinti ez az esetleges további szénprojektek kiírását?

A szénkoncesszió meghirdetése fontos, mert a kormány elkötelezett amellett, hogy a szénbányászat kultúráját, értékeit megtartsa, s az energiamixben a fosszilis (szén, lignit) energiahordózókra is számítunk. Sikertelensége ellenére a kiírás lehetőséget ad arra, hogy a feltételeket javítsuk, vállalkozóbarátibbá tegyük, és úgy módosítsuk, hogy egy esetleges következő kör már sikeres legyen. 2013 augusztusában volt az első eljárás, a feltételeket szénhidrogén esetében is módosítottuk a piaci és szakmai igények alapján.

Mennyi koncessziós díj folyik be a három pályázatból?

Az első két körből hárommilliárd forint, a harmadikból szintén közel hárommilliárd forint érkezik.

Urán bányászatára tervezik-e koncesszió kiírását?

Nincs az elképzeléseink között.

Állami uránkitermelésre sor kerülhet-e?

Az állam szerepét (beszállását) ebbe az üzletbe nagyon körültekintően kell vizsgálni és piaci oldalról kell kezelni.

A napokban az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen a paksi bővítés ügyében: a közbeszerzési szabályok megsértését és titkolt állami támogatás nyújtását vizsgálják. Megalapozottnak tartja-e a kételyeket?

Képviselőként (nem mint államtitkár) azt mondhatom, hogy amikor 2014 tavaszán nyilvánosan a parlament elfogadta az orosz-magyar államközi megállapodást, az orosz állam kötelezettséget vállalt arra, hogy a beszerzéseket az orosz fél az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően hajtja végre. A parlament jóhiszeműen döntött arról, hogy mindezt a magyar joganyagba átemeli. Nem láttam az uniós érvanyagot, a lépést inkább politikai eszköznek látom.

Ha a Bizottság döntése miatt csúszna a projekt, milyen hatással lenne az atomenergia-ellátásra?

Egy bizonyos ideig a régi és az új blokkok együtt üzemelnek majd – ez az időtartam rövidülhet le. Paks II. témájába azonban ennél mélyebben nem mennék bele, Paks II. ugyanis nem az államtitkársághoz tartozik, hanem a miniszterelnökséghez és a paksi biztoshoz.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) gáz-, szén- és árampiaci részlegének vezetője, Varró László szerint az emissziós célok elérése érdekében a legtöbb széntüzelésű erőművet Európában be kellene zárni.

A Nemzeti Energia Stratégia hosszú távú szerepet szán a szenes (lignit)tüzelésű erőműveknek, ami nem idegen az európai trendektől. Magyarország vállalta, hogy 40%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. A Mátrai Erőműnek is meg kell felelni ezeknek a feltételeknek: hogy milyen ára van ennek, versenyképességi kérdés. Az erőmű-beruházásokkal, biomassza hozzákeverésével, naperőmű létestésével hozza az emissziós értékeket. A magyar energiamixben fontos szerepe van és lesz az erőműnek a jövőben is.