A románoknál több, ám az osztrákoknál kevesebb az esélye Magyarországnak, hogy a klímaváltozáshoz sikeresen alkalmazkodjon – legalábbis az ND-Gain módszertana alapján.

Hétfőn elkezdődik Párizsban a klímacsúcs. Gigantikus, nagyjából 40 ezer fő részvételével tartott konferencia, közel 150 miniszterelnökkel, elnökkel, sőt királyokkal és hercegekkel – a Politico külön cikkben számolt be az elképesztő számokról.

A nagyszabású rendezvény fő célja, hogy a klímaváltozást még kezelhető keretek között tartsa. Ez azt jelentené, hogy ugyan elképzelhető, hogy gyakoribbak lennének például a tengerparti áradások, szélsőségesebbé válna Európában is az időjárás, s a klímaváltozás miatti gazdasági és szegénységi sokkhatás a fejlődő világban akár helyi háborúkhoz, s a fejlett országokakat is érintő tömeges migrációhoz vezetne – de ezek még nemzetközi összefogással kezelhető problémák maradnának.

Ehhez két fok alatt kellene maradjon a globális felmelegedés mértéke a század végéig. Ha ennél nagyobb mértékben emelkedne a hőmérséklet, az már nehezen belátható következményekkel járna a civilizációnkra nézve.  Többen szkeptikusak azzal kapcsolatban, a klímacsúcson elérhetik-e a kitűzött célt. 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára, Christiana Figueres korábban azt mondta, hogy ha a tárgyalandó tervezeteket el is fogadják, az még mindig 3 fokos globális felmelegedést jelentene a század végéig, ami jobb, mint a 4-5 fokos, de még mindig elfogadhatatlan.

A klímacsúcs hátteréről írtunk korábban, s az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése itt olvasható – ebből a dokumentumból dolgoznak a csúcson részt vevő szakértők és politikusok is.

Mennyire érinti Magyarországot közvetlenül mindez?

Minél élénkebb zöld színnel jelenik meg az alábbi térképen egy ország, annál kevésbé kitett a klímaváltozás veszélyeinek. Látható, hogy Európában nem éppen Magyarország van a legelőnyösebb helyzetben. Ausztria, Németország, Lengyelország, s még egy sor más nyugat-európai ország kevésbé kitett a klímaváltozással járó bajoknak, mint hazánk. Igaz, néhány kevésbé fejlett európai ország, mint például Románia, kifejezetten rosszabb helyzetben van. Globális összehasonlításban persze még így is nagyon jól állunk, a legrosszabbul Afrika lakosai járhatnak – éppen ők, akik a legkevesebbet tettek hozzá a globális felmelegedéshez. Az élet nem igazságos, amint az számos más ügyben is tapasztalható.

Forrás: a The Eco Experts infografikája az ND-Gain módszertana alapján.  A teljes infografika megtekinthető itt.

Magyarország ma a 37. klímaváltozásnak legkevésbé kitett ország az infografika alapjául is szolgáló ND-Gain számai szerint. 2002-ben azonban még a 25. klímaváltozásnak legkevésbé kitett ország volt – azóta nagyjából folyamatosan csúszik lefelé a rangsorban.

Érdekes módon azonban nem Magyarország pontszámának a csökkenése okozza a lejtmenetet, hanem a többiek lettek jobbak.

A Notre Dame Egyetemhez kötődő indexnek két fő összetevője van (módszertanról bővebben itt), a sérülékenység, illetve a felkészültség – az utóbbi jelenti végső soron az ország alkalmazkodóképességét, amelyet a gazdaság, a társadalom, a  kormányzás különböző mutatószámaiból számítanak. 

Egyik fő összetevő értéke sem változott jelentősen az elmúlt években, a számok tanulmányozásakor azonban feltűnik, hogy 2002 óta az index egyik alkompenense, a kormányzás minősége folyamatosan romlik.

Érdemes egy pillantást vetni a kormányzás indexének egyik alösszetevőjére, a korrupcióra. Az ND-Gain a Világbank adatait használja – becslésről van szó.  Az alábbi grafikon megmutatja, hogyan nőtt a korrupció (azaz csökkent a korrupció kontrollja). Minden ország adatai 2,5 és -2,5 között lehetnek ennél a mutatószámnál. Minél közelebb van az érték a + 2,5 -höz, annál tisztább, minél közelebb a -2,5-höz, annál korruptabb az ország. Az adatok szerint 2004-től folyamatosan romló a tendencia, egyre korruptabb országban élünk. A jogállamiság ereje, a "törvények uralma" 2006 óta csökken meredeken. A szabályozás minősége 2008-től csökken trendszerűen az ábrán is követhetően. A legjobb a helyzet még – a grafikonon nem szereplő – politikai stabilitást és erőszakmentességet illetően, amely rosszabb ugyan a 2002. évinél, de messze nem romlott úgy, mint a többi kormányzási indikátor.

Mindez természetesen rosszul hat a kormányzás hatékonyságára, ezen keresztül Magyarország klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási képességére is.