A hétfőn kezdődő párizsi klímacsúcs célja, hogy a résztvevő országok olyan megállapodást kössenek, amellyel 2 Celsius-fok alatt tartható az átlaghőmérséklet-növekedés. Az egyes országok önként vállalják, hogy mennyivel csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, de a magyar vállalás nem túl merész – írja a Hvg.hu. 

A párizsi klímakonferencián a résztvevő 195 ország többsége önkéntes vállalást tesz arra nézve, hogyan és mekkora mértékben csökkenti a károsanyag-kibocsátását annak érdekében, hogy a század végére 2 Celsius-fok alatt tartsák az átlaghőmérséklet-növekedést. 

Az Európai Unió egységesen 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt, amely Magyarországra nézve is kötelező, de a Hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint ennek teljesítése érdekében nem kell megfeszülnie az országnak. Az EU adja a globális károsanyag-kibocsátás 9 százalékát és a magyar kibocsátás ennek az értéknek csupán 1,4 százaléka, azaz 62 millió tonna szén-dioxid évente. 

A szakértők szerint az országok által önként vállalt csökkentés jelentős eredmény, de ezzel együtt sem sikerül majd 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet-növekedést. A vállalások alapján a lapnak nyilatkozó szakértő szerint az átlaghőmérséklet-növekedés a század végére 3-3,5 Celsius-fok lehet.  

Hunyadi Réka, a Greenpeace szakértője a lapnak azt monta a magyar vállalásról, hogy a 2030-ra vállalt 40 százalékos csökkentés az 1990-es értékekhez képest csupán 4 százalékos csökkentést jelent és a sikeres teljesítés elsősorban annak lesz köszönhető, hogy a rendszerváltás után leálltak a szocialista nehézipar nagyüzemei.

A szakértő szerint a legfontosabb tennivaló az energiafekhasználás mésréklése és a fosszilis energiahordozók kivezetése a rendszerből. A kibocsátás csökkentéséhez olyan, látszólag kevésbé jelentős intézkedések is hozzájárulnának, mint a dugódíj bevezetése, vagy a lakóépületek energiahatékonyságának növelése. Utóbbi szintén nem túl fontos a magyar kormánynak, ugyanis egy nemrégiben megjelent határozat szerint a kormány nem ad vissza nem téríthető támogatást a lakossági programokra, ehelyett középületek felújítására költik a pénzt. Pedig Hunyadi Réka szerint a lakóépületek fogyasztják el a magyar primer energiafelhasználás egyharmadát és ezek felújításával sokkal többet lehetne spórolni, mint a középületek korszerűsítésével. 

A szakértő szerint az is probléma, hogy a kormány nem ösztönzi eléggé a megújuló energiaforrások használatát. A napelemekre kivetett adó például ilyen akadályt jelent, és az is látványos, hogy Magyarországon 2010 óta nem épült szélerőmű. Hogy a jövőben lesz-e szándék ezen trendek megváltoztatására az a szakértő szerint Paks 2-től is függ, mivel a kettő kizárja egymást: nem lehet egyszerre atomerőművet építeni és fejleszteni a megújuló energiaforrásokat. Ez anyagilag és  technológiailag sem kivitelezhető – írja a Hvg.hu.