A párizsi klímacsúcson elkészült a végleges megállapodástervezet, amelyet még el kell fogadniuk a delegációknak. A szöveg megerősíti azt a célkitűzést, hogy a részt vevő országok 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését, és törekszenek arra is, hogy ez a felmelegedés csak 1,5 Celsius-fokos legyen. 

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. 

A francia külügyminiszter kabinetje péntek éjjel jelentette be, hogy elkészült az átfogó klímamegállapodás végleges szövege, amelyet szombaton terjesztenek a párizsi klímakonferencia résztvevői elé.

Fabius szerint amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete történelmi fordulópont lehet.

A klímamegállapodás végleges tervezete megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen – tette hozzá. 

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű" megállapodást javasol.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogatott, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni. 

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot, a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig "egy lépcsőfok", és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, "az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni" – mondta Laurent Fabius.

"Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában" – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

"Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke" – tette hozzá.

"Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére" – mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, aki külön köszönetet mondott elődjének, Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői. 

A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakáján folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.  

François Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg "a végső lépést" az "első egyetemes klímamegállapodás" elfogadásával, amely "hatalmas tett az emberiség" számára. 

Pan Gimun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával "fejezzék be a munkát". 

A szöveg tanulmányozása után a delegációk 15.45-kor ülnek össze ismét, hogy döntsenek a végeleges változat elfogadásáról.