A lassuló gazdasági növekedés ellenére Kína még mindig a világ legnagyobb fosszilisenergia-fogyasztója. Az ország éppen ezért az elkövetkező években hatalmas összegeket áldoz majd atomerőművek építésére. Ennek fényében némileg meglepő, hogy a kínai hatóságok több mint 100 új széntüzelésű erőmű építésére adtak engedélyt a közelmúltban, ráadásul az is könnyen elképzelhető, hogy ezen erőművek egyikében sem indul meg ténylegesen a termelés – írja az Oilprice.com. 

A Greenpeace környezetvédő szervezet adatai szerint a világ legnagyobb szénfelhasználójának számító Kínában az év első kilenc hónapjában 155 új széntüzelésű erőmű építésére adtak ki környezetvédelmi engedélyt a hatóságok. A sikeresnek elkönyvelt párizsi klímacsúcs után néhány héttel ez a tény meglepő lehet, főként annak tükrében, hogy a káros kibocsátás csökkentését célzó nyilatkozatot az ázsiai ország is aláírta. 

Ha az összes tervezett szénerőmű megépülne, akkor ezek éves károsanyag-kibocsátása megegyezne a teljes brazil kibocsátással, de a Greenpeace szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezek az erőművek ténylegesen is szennyezik majd a levegőt. Ennek pedig az az egyszerű oka a szervezet szerint, hogy az országnak nincs szüksége az új erőművek által termelt energiára. A kínai szénfelhasználás az elmúlt négy évben lényegében stagnált, a meglévő erőművek kihasználtsága pedig évről évre csökken. Akkor viszont miért kell újakat építeni?

A Greenpeace szerint ennek elsősorban politikai és közigazgatási okai vannak. A kínai vezetés idén márciusban ugyanis decentralizálta a környezetvédelmi adók kivetésének jogát, és azokat az egyes tartományok vezetésére bízta. Ezeknek a tartományoknak ennélfogva gazdasági érdekük, hogy az erőműveket és a rájuk kivetett adókat a saját hatáskörükben tartsák. Az erőművek jelentős bevételi forrásnak számítanak a tartományoknak és az itteni állami vállalatoknak is, az új erőművek építése pedig a helyi gazdasági növekedést is gyorsítja, ez utóbbi pedig a tartományi politikai vezetők megítélésének és elismerésének a legfontosabb mérőszáma. A széntüzelésű erőművek építését azért is szorgalmazzák a tartományok, mert – szemben a megújuló energiaforrásokhoz köthető beruházásokkal – ezekre komoly adókat lehet kivetni.  

Egyes becslések szerint Kína 74 milliárd dollárt szán ilyen erőművek építésére, és nemcsak a környezetvédő szervezetek, de kínai szakemberek szerint is aligha valószínű, hogy ezek a befektetések valaha is megtérülnek és az új erőművek hatékonyan üzemeltethetők majd. Csang Botintg, a kínai vízenergiai mérnöki társaság alelnöke a Timesnak azt mondta, hogy az ország már most a szükségesnél jóval nagyob szénerőművi kapacitással rendelkezik. A szakember úgy véli, hogy néhány év múlva fog igazán látszani, milyen felesleges beruházások voltak ezek. Botintg szerint hasonló jelenség játszódott le néhány éve a kínai acél- és cementiparban is. 

Az atomé a kínai jövő

Az új és talán felesleges szénerőművek építése mellett ugyanakkor Kína a megújulók egyre nagyobb térnyerését is szorgalmazza, és a kormány szándékai szerint 2020-ig az ország energiamixének 15 százalékát adja majd a víz-, a napenergia, de mindennél nagyobb szerepet szánnak az atomenergiának a növekvő elektromosáram-igény kielégítésében. 

A 2016-2020-ig tartó időszakban a kínai kormány 78 milliárd dollárt költ majd hét új atomreaktor építésére, amelyek segítségével 2020-ra az ország nukleáris energiatermelése eléri a 88 gigawattot. A tervek szerint 2030-ra már 110 atomreaktor működik majd Kínában, 2050-ig pedig 250 gigawattra szeretnék növelni az atomerőművek termelését, ami a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ atomenergia-termelésének egynegyedét tenné ki. Ehhez becslések szerint nem kevesebb mint 1 billió dollárra lesz szüksége a kínai vezetésnek. 

A grandiózus tervekhez képest a jelenlegi helyzet jóval szerényebb: Kínának ugyanis 27 működő atomreaktora van és további 24 áll építés alatt. Szakértők szerint ennek ellenére az atomkapacitások növelése egyáltalán nem tűnik megvalósíthatatlannak. A kormány hat új, kínai tervezésű Hualong 1-es típusú reaktor építésére adott már ki engedélyt, sőt egy amerikai vállalat, a Westinghouse Electric is üzembe helyezheti új, AP1000-es típusú reaktorát Kína keleti partvidékén. A cég vezérigazgatója szerint ráadásul a következő tíz évben 10 ilyen típusú új reaktor építésére kaphatnak megrendelést a kínai kormánytól. 

A kínai vezetés ugyanakkor nemcsak az ország területén tervez beruházásokat, de az egész világon vezető pozícióra tör az atomerőművek építésében. Kína októberben írta alá az új nagy-britanniai atomerőmű építéséről szóló megállapodást, novemberben pedig hasonló egyezmény született Argentínával is, ahol az állami China General Nuclear Power Corporation építi az ország negyedik atomreaktorát, ezenkívül Kína 4,7 milliárd dollár értékben atomenergetikai berendezéseket is szállít a dél-amerikai országnak. Szakértők szerint a közeljövőben több hasonló megállapodás is születhet új erőművek építésére és a kínai atomtechnológia exportjára vonatkozóan is. 

A kínai atomerőművek előnye a nyugati versenytársakéival szemben az lehet a Forbes szerint, hogy ezeket az új típusú Hualong 1-es reaktorokat jóval alacsonyabb költséggel lehet megépíteni. A Dél-Kínában épülő hat hazai tervezésű reaktor például 11,5 milliárd dollárba kerül majd, a Hainan szigetén épülő két, 600 megawatt teljesítményű reaktor pedig csupán 3,15 milliárd dollárból épül meg. Ez a Bloomberg elemzői szerint közel 30 százalékkal olcsóbb, mint egy átlagos amerikai tervezésű reaktor – írja az Oilprice.com.