Az új lakástámogatási rendszerre (az új csok) vonatkozó kormányzati intézkedések szigorúbb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, amelyekkel az új épületek energiaigénye jelentősen, felére csökkenhet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint.

Az intézet közleménye kiemeli: az épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet kimondja, hogy ha egy épület központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket más esetekben csak 2018-tól kellene alkalmazni.

A szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a jelenleg érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval nagyobb energiamegtakarítást eredményez majd, köszönhetően a költségoptimalizált szintre vonatkozó épületenergetikai előírásoknak – közölték.

A közlemény idézi Szalai Gabriellát, a MEHI munkatársát, aki elmondta: nemcsak az építészek, hanem a mérnöktársadalom számára is elengedhetetlen, hogy a csok-os lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályok érvényességével. Az építtetők számára is elemi kérdés, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből.

Fontosnak nevezte, hogy az új lakástámogatások odaítélésénél és az elkészült épületeknél a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények.

A MEHI véleményével ellentétben a csalad.hu oldalon megjelent hivatalos álláspont a következő: "A lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál (az alapösszegre rakódó 10, 20, illetve 30%-os energetikai bónuszok megszűnnek). Ezzel a rendszer jelentősen egyszerűsödik."