A tartósan alacsony olajár 2015-ben kedvezően hatott és várhatóan továbbra is előnyös hatással lehet a magyar gazdaságra. Az év második felétől enyhe áremelkedés várható.
Egy évvel ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akár fél százalékpontos GDP növekedést is valószínűnek tartott az alacsony olajár hatására, szerdai évértékelőjében úgy fogalmazott, a 2,8%-os növekedéshez és az infláció szintjéhez az olajárak csökkenése is hozzájárult. „Nehéz megítélni, hogy a kőolajár esése milyen mértékű GDP növekedést hozott 2015-ben, a fél százalékpontos hatás túlzott”, mondta az NRG Reportnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az alacsony árszintnek azért volt pozitív hatása: a külkereskedelmi mérlegben az import költségét jelentősen csökkenti. Nemzetközi összevetésben ugyanakkor az ország versenyképességi pozíciója a kőolajár mérséklődésével nem javult, mivel a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága nem változott, mondta a szakember. „Ha egyáltalán volt tavaly, 2016-ban nem számítunk a kőolajár csökkenéséből adódó növekedési többletre. A második félévre várt áremelkedés inkább csak ronthat a fizetési mérlegen.”
A Knoema.com infografikája az olajárak várható alakulásáról az IMF tavaly októberi előrejelzése alapján.
A legtöbb olajárprognózist készítő elemző úgy véli, a jelenlegi 37-38 dollár hordónkénti árszint valószínűleg nem csökken 2016-ban, inkább enyhe növekedéssel számolnak. Az aktuális mélypont után az év második felében 10 dolláros emelkedés várható. Az éves átlag ennek ellenére feltehetően csökkeni fog, csupán ellentétes időbeni lefutású lesz, mint 2015-ben. Míg tavaly a magasabb árak után következett be zuhanás, idén az év eleji mélypontot növekedés követi. Meghatározó szerepe van a folyamatban a nem hagyományos észak-amerikai kőolaj készletek kevésbé intenzív kihasználásának. Mivel a 37 dolláros árszint mellett nem gazdaságosak, több ilyen kitermelési forrást leállítottak. A nyugati országokban a kereslet csökkenése, a feltörekvő államokban a növekedés lassulása mérsékli a államok olajigényét. Igy az év második felére kiegyenlítettebb kereslet- kínálat alakul ki.
Egy olyan energia importőr országnak, mint Magyarország az alacsony olajár igen kedvező makrogazdasági szempontból, mondta lapunknak Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ (REKK) vezetője. Támogatja a fogyasztást, ami a 2016-os növekedést talán jobban húzza majd, mint a beruházások, ahonnan az uniós pénzek hiányozni fognak. Környezetvédőként persze sokan nem üdvözlik ezt, hiszen rontja a megújulók megtérülését és versenyesélyeit valamint az energiahatékonysági projektek esélyeit.
Az alacsony olajár hatására az üzemanyag fogyasztás az első 11 hónap nem hivatalos adatai szerint 8-9%-al nőtt tavaly, főként a dízel, a fuvarozás erősödése miatt. Az üzemanyag-fogyasztás növekedéséből a jövedéki adó révén a költségvetés mindenképp profitált. A világpiaci árak esésére a hazai üzemanyagáraknak erőteljesebben kellett volna csökkennie, mondta Hegedűs, ám ebben szerepet kapott a dollár-forint árfolyam alakulása is. A szakember szerint a jelenlegi árakhoz képest idén egy körülbelül 15-20 forintos áremelkedés várható, de az éves átlagárak valószínűleg alacsonyabbak lesznek.