Német tudósok szerint akár 50 ezer évvel is kitolódhat a következő jégkorszak kezdete, köszönhetően a légkörbe kerülő szén-dioxid megnövekedett mennyiségének – írja a BBC News. 

A kutatók a 12 ezer évvel ezelőtti eljegesedést kiváltó okokat vizsgálták, egy, a Nature magazinban megjelent tanulmányukban. Ezek alapján arra jutottak, hogy a Föld jelenleg is tartó melegebb időszaka várhatóan hosszabb lesz, mint a múltban. A következő jégkorszak becslésük szerint 50, de akár 100 ezer év múlva következhet be – mondta a lapnak Andrej Ganopolski, a potsdami klímakutató intézet munkatársa. 

A Föld történetének elmúlt 2,5 millió évében periodikusan váltogatták egymást a meleg és a hideg időszakok. A nagyobb eljegesedések idején Észak-Amerika, Európa, Oroszország és Ázsia északi területeinek nagy része került jég alá, a déli féltekén pedig a mai Chile és Argentina területén is jég volt. 

A jégkorszakok kialakulását elsősorban a Föld Nap körüli pályájának változása idézi elő. Ez a pálya nem szabályos, a forgástengely folyamatosan változik. E mozgás hatására a Föld felszínét érő sugárzás mennyisége is hol nő, hol csökken. Ha ez a mennyiség egy kritikus szint alá esik az északi féltekén, akkor indul be a jegesedés. 

A kutatók által végzett modellezés szerint ugyanakkor az emberi tevékenység okozta károsanyag-kibocsátás is jelentős hatással van a folyamatra. A Föld jelenlegi pályája alapján a bolygó most épp egy olyan időszakban van, amikor az északi félteke a nyári hónapokban a legmesszebb van a Naptól, így normális esetben akár el is indulhatna a hosszú jegesedési folyamat. A kutatók szerint az ipari forradalom kezdetén a Föld épphogy megúszta a jegesedés beindulását. Ehhez 240 egység/milliós szén-dioxid-koncentrációra van szükség, de szerencsénkre az ipari forradalom előestéjén ez a koncentráció 280 volt. Az iparosodásnak köszönhetően napjainkban pedig 400 fölött van. 

Ennek hatására az interglaciális időszak (ez alatt a két jégkorszak között eltelt időt értjük) legalább 20 ezer, de valószínűleg 50 ezer évvel is tovább tarthat, még akkor is, ha a szén-dioxid-szint a 18. századi értékeken maradna. Az azóta a légkörbe kerülő károsanyag-mennyiségnek köszönhetőn ugyanakkor ez az időszak elérheti a 100 ezer évet is – írja a BBC News.