Azerbajdzsánt sem kerüli el az alacsony olajár okozta bevételkiesés: a bakui parlament kedden jóváhagyott törvénycsomagja értelmében néhány területen korlátozták a devizakiáramlást. A kormányzat így akar védőhálót vonni a megroggyant nemzeti valuta, a manat köré.

Az olajban gazdag országban a fogyasztói árak emelkedése miatt múlt héten zavargások voltak. A kedélyek lecsitítása érdekében az államfő hétfőn a bérek 10 százalékos emelését rendelte el február elsejétől.

A bakui parlament olyan intézkedéseket hozott, amelyek révén várhatóan csökken a tőkekiáramlás az országból. Ezt egyebek között úgy kívánják elérni, hogy 20 százalékos adót vetnek ki külföldön történő ingatlan- vagy értékpapír-vásárlásra. Ahhoz pedig, hogy az országban tartsák a pénzt, eltörlik a lakossági betétekre eddig alkalmazott 10 százalékos kamatadót, és eltörlik a bankbetétek utáni garanciavállalás felső határát, amely eddig 30 ezer manat (18 700 dollár) volt.

Ezenkívül vizsgálják annak a megvalósíthatóságát, hogy a magánszemélyek kedvező árfolyam mellett fizethessék vissza devizaadósságaikat. Az elképzelés szerint a legfeljebb 5 ezer dollárnyi devizaadósságnál 1,05 manat/dollár rátát alkalmaznának, míg kedden 1,6028 manat ért 1 dollárt – írta a Portfolio.hu.

Az azeri jegybank döntése nyomán a kereskedelmi bankok utcai devizaváltó helyein múlt héten csütörtöktől nem lehet devizát eladni. Az intézkedés célja, hogy az olajexportáló ország takarékoskodjon megmaradt devizájával. Az azeri jegybank devizatartaléka jelenleg mintegy 5 milliárd dollár – keddi bejelentés szerint. November végén a devizatartalék 6,2 milliárd dollár volt.

A manat az elmúlt 30 napban mintegy harmadával gyengült. A manat árfolyamának a lejtmenetét a kőolaj drasztikus árcsökkenése okozza. Az olaj- és gázkivitel teszi ki az azeri export 95 százalékát és az állami bevételek 75 százalékát.

Az azeri statisztikai hivatal egy forrása azt mondta kedden, hogy a közép-ázsiai ország tavaly 41,7 millió tonna kőolajat bányászott, ami 0,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

A gazdasági növekedés drámaian lelassult a 2003-2007 közötti, a kőolajárak emelkedésétől fűtött korszakhoz képest, amikor is éves átlagban 21 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP). 2013-ban már csak 5,8 százalékkal, 2014-ben 3 százalékkal gyarapodott az azeri gazdaság.