Európa komoly hasznot húzhat a globális cseppfolyósított gázkereskedelem felfutásából, az exportőrök versengése alacsonyabb árakat és nagyobb forrásdiverzifikációt hozhat.

Keresi a helyét a globális piacon az Egyesült Államokban termelt cseppfolyós gáz (LNG); jó eséllyel Európa lesz az amerikai export kapacitások fő fogadója. Az újvilági LNG export segíthet a kontinensnek, hogy elérje egyik legfontosabb stratégiai célját, az energiaforrások nagyobb diverzifikációját, derül ki az Atlantic Council Global Energy Center kutatóintézet egy friss tanulmányából. Persze az Egyesült Államok is jól jár, ha – miután kiszorult az ázsiai piacról – sikerül új fogyasztókat találnia Európában.

Robbanás előtt áll a globális cseppfolyós gáz piac, a már zajló LNG export projektek körülbelül 175 milliárd Nm3 (bcm) kapacitással toldhatják meg az aktuális kínálatot a következő években. (2014-ben a világ LNG termelése 333 milliárd Nm3 volt.) A növekedés ütemét jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben a cseppfolyós gáz aránya a globális gázkereskedelemben egy negyedről egy harmadra változott, írja a tanulmány.  A növekedés motorja az Egyesült Államok és Ausztrália lehet. Az ausztrál beruházások többsége 2018-ban már üzemelni fog, az amerikai kapacitások átadása egy-két éven belül várható, ami szerepet játszik abban, hogy az amerikai export inkább Európát célozza meg Ázsia helyett.

A világ LNG-termelése milliárd köbméterben. Forrás: Knoema.com

A válság után az egyes gázpiaci régiók, az ázsiai, az európai és az amerikai (USA) piaci árak eltávolodtak egymástól. Az USA-ban a palagáz kitermelés okozta túlkínálat lenyomta, Ázsiában a fukushimai katasztrófa után az atomenergia kapacitások csökkenéséből adódó megnövekedett kereslet pedig felfelé hajtotta az árakat. A kereskedők ezért az ázsiai piac felé fordultak, számos beruházásba vágtak bele a megszerezhető magasabb profitért.

Persze az ázsiai fogyasztók is tisztában voltak azzal, hogy magas árat fizetnek, ezért próbáltak saját forrásokat felkutatni. Ilyenek például a hamarosan piacra lépő ausztrál LNG kapacitások – ezek jórészt ázsiai piacra szállítanak, ottani befektetők közreműködésével valósultak meg. A kontinens hosszútávra kötött le kapacitásokat, a jövőben ezekből vásárol, még akkor is, ha az ausztrál kitermelés költségei magasabbak az amerikai riválisénál. (Ausztráliában jóval az több off-shore nyerőhely, ami növeli a kitermelés költségeit).

Magyarországon a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tavaly vizsgálta, milyen hatással lehet a potenciális Egyesült Államokbeli LNG export a kontinens, a régió és hazánk gázpiacára.

 „Az olcsó amerikai és a drága ázsiai piac között tapasztalható árkülönbség, amely beruházásokra ösztönözte a piaci szereplőket, mára elolvadt”, mondta az NRGreportnak Tóth Borbála, a REKK gázpiaci szakértője. „Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben próbálták hosszútávú LNG szerződéseiket Európában visszafogni, s a magas profit érdekében Ázsiába irányítani. ”A megkezdett  projekteket azonban mindenképpen befejezik. A cseppfolyósító terminálok felépülnek, az új kapacitások miatt túlkínálat alakul ki, versenyezni fognak a fogyasztókért. Európa ennek köszönhetően válhat az amerikai LNG export fontos célpontjává, mondta Tóth.    

Az Egyesült Államok ezért Európa felé fordul, belépése várhatóan lenyomja majd az árakat. A kontinens ma Quatarból, Algériából és Nigériából importál cseppfoyós gázt.  Quatar az USA másik komoly riválisa.  Az LNG piac domináns szereplője, a legnagyobb exportőr vezető pozícióját nemcsak földrajzi fekvésének, hanem az alacsony kitermelési költségeinek köszönheti, melynek köszönhetően jóval az amerikai LNG árak alá tud ígérni, s könnyen ’kiárazhatja’ USA-t az ázsiai piacról.

A túlkínálatból adódó verseny kapóra jön Európának. „Nagyon jelentős hatással lehet a nyugat-európai árakra az új LNG megjelenése, amit elsősorban az ottani fogyasztók tapasztalhatnak meg. Kelet-Európa az egységes európai gázpiac révén élvezheti az LNG pozitív hatásait: például az olcsóbb nyugat-európai többletgáz továbbértékesítésből”, mondta Tóth.

Az új szereplő piacra lépéséből fakadó előnyök kiaknázásához azonban összefüggő gázvezeték-rendszerre van szükség az országok között.  Számos, Európában megépült LNG újragázosító terminál igen alacsony kihasználtsággal működik, ezek alkalmasak lesznek a megnövekvő LNG export fogadására. Kelet-Európában azonban jóval kevesebb a terminál, ráadásul a létező (litván) és a közeljövőben elkészülő (lengyel) terminálok túlságosan távol találhatók Magyarországtól, és sok esetben nincs velük megfelelő fizikai összeköttetésünk.

Megoldást jelenthetne például az unió által tervezett észak-déli gázfolyosó, mely a lengyel Świnoujście-i cseppfolyós gázkikötőt kötné össze a régóta tervezett horvát Krk-szigeti terminállal, azonban ez utóbbi évek/évtizedek óta csupán terv.