Csapkodó olajárfolyamra, majd az év végén az olajár konszolidációjára számít az Equilor. A minimum 25 dollár körül lehet, 2016 végére 35 USD/bbl, 2017 végére 45 USD/bbl körüli olajárat feltételez a cég.

Az olajár drasztikus esése három fő okra vezethető vissza, mondta Kiss Mónika vezető elemző a cég évindító sajtóeseményén. Az olaj árfolyamát szuperciklusok határozzák meg, most éppen egy lefelé ívelő szakaszban tart. A trend fő oka azonban nem ez, hanem egy technológiából adódó túlkínálat: az amerikai palaforradalom. Persze nem csak a kínálati oldalon történt változás, a kínai gazdaság lassulása miatt megcsappant kereslet katalizálta a folyamatot. Ezen három tényező együttes hatásának köszönhető a nagymértékű zuhanás, mondta Kiss.

Az olajár esése önmagában nem kirívó esemény, az árfolyam mindig is hullámzott. A csökkenés mértéke és üteme a döntő, hangsúlyozta az elemző. A lassabb, kiszámítható mozgásokra jobban fel tudnak készülni jegybankok, vállalatok, tervezésüket nem kell minden negyedévben módosítani.   

Az egyre mélyebbre süllyedő olajár nemcsak mikro, hanem szektor szinten is okozhat válságot, emeli ki az Equilor. Az integrált olajipari szereplők mára elfogadták, és több-kevesebb sikerrel ellensúlyozni tudták a kitermelési oldalon elveszített bevételt. A kizárólag kutató-kitermelő tevékenységet folytató cégek azonban rövidesen csődöt jelenthetnek, ha nem vásárolják fel őket. Hatványozottan érvényesül ez az Egyesült Államokban, ahol számos olajvállalat eladósodott. A fizetésképtelenség elsőként a bankszektorban csapódhat le, ahol néhány bank, mint a Wells Fargo, jelentős hitelezési veszteségre készülhet.

A zuhanó árfolyam miatt egyre nagyobb bevételtől esik el az olajexportőr országok költségvetése. Oroszország mellett Venezuela és Líbia mutatja a legnagyobb csődkockázatot, írja elemzésében a cég. A nagy kitermelők közül Szaúd-Arábia is érzi a negatív hatásokat.

Az olajimportőr országok viszont jól járnak: a háztartások fogyasztásának bővülését támogatják az alacsony olajárak és a visszafogott inflációs környezet. A fogyasztók kevesebbet költenek üzemanyagra, megtakarításaik így gyarapodnak. A vállalati szféra költségei is mérséklődnek, a jövedelmezőség pedig emeli a termelési kapacitásokat, így a beruházások, valamint a foglalkoztatottak száma egyaránt bővül. Ezt a folyamatot ellenpontozza egy lehetséges deflációs spirál, mely továbbra is veszélyezteti az Európai Uniót.

Az Egyesült Államokban, ahol az üzemanyagár adótartalma alacsonyabb, az olajár esését szinte azonnal érzékelik a vásárlók. Magyarországon az üzemanyag árának jelentős részét teszik ki adók (jövedéki adó és az áfa), így az olajárcsökkenés kevésbé érzékelhető azonnal a kutaknál. A háztartások inkább közvetve, a fogyasztási cikkek árának mérséklődésével tapasztalják azt (pl. az alacsonyabb benzin ára a kenyér árára is hat). Az elemző szerint hat-nyolc hónapba is beletelik, amikorra ennek GDP-ben mérhető reálgazdasági hatása lesz. Mivel múlt szeptemberben indult az olajár lejtmenete, ezek a másodkörös GDP-hatások idén tavasszal jönnek majd.