NRGreport
Menü

Gázsógorok lennénk az osztrákokkal

Szuverenitásuk újabb szeletét kellene beáldozniuk az EU tagállamainak, ha elfogadnák az Európai Bizottság (EB) új energiabiztonsági csomagját, amelyet február 10-én terjeszt elő a testület. A BruxInfo úgy értesült, hogy Brüsszel a tagállamok közötti szolidaritás elve alapján oldaná meg azt a problémát, amikor az unió valamelyik tagállamánál veszélybe kerülne az energiaellátás.

Az EB regionális alapon csoportokba osztaná a tagállamokat. Amikor bekövetkezne a vészhelyzet, akkor a csoportokon belüli országok egymás segítségére sietnének. Közösen biztosítanák az úgynevezett védett fogyasztók (a háztartások, az egészségügyi intézmények, a stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamosáram-ellátását. Ez azt jelenti, hogy ha például a Magyarországgal egy csoportban lévő Ausztriában vagy Horvátországban súlyos energiaellátási válság következne be, akkor a magyar energiaszolgáltatóknak mindenekelőtt az ottani háztartások energiaellátásáról kellene gondoskodniuk. Ha ezt nem tudnák másként megoldani, akkor le kellene kapcsolniuk hálózatukról a hazai ipari fogyasztókat is. Mindez persze fordított irányban is működne – értesült megbízható EU-forrásokból a BruxInfo.

Az EB az egyes régiókba tartozó országokra bízná, hogy kidolgozzák az együttműködés részletszabályait. Az EU tagállamait kilenc régióra osztanák, Magyarország Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne egy csoportba, míg a németeket a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal raknák közös régióba.

A csoportokat alapvetően a 2014-ben elvégzett energiaellátás-biztonsági átvilágítás és stresszteszt tapasztalatai alapján állították össze. Minden régióban alapkövetelmény, hogy a gázt minden irányba továbbíthassák az országok között.

Brüsszel kezdeményez egy további olyan intézkedést is, amelyet a tagállami szuverenitás korlátozásaként lehet értelmezni. Eszerint a jövőben az EU-tagállamok és harmadik országok között tervezett kormányközi energiaszállítási megállapodásokat előzetes ellenőrzésnek vetnék alá. Az EB néhány évvel ezelőtt már megpróbálkozott ezzel, de akkor a tagállamok elvetették az ötletet.

Így jelenleg csak az aláírás után véleményezheti a külső szállítókkal kötött kormányközi megállapodásokat. A déli áramlat gázvezetékről Oroszország és számos tagország között megkötött szerződésekben utólag rengeteg problémát találtak, ám Moszkva elzárkózott ezek korrigálása elől.

A hasonló problémák megelőzését szolgálná az előzetes kontroll. A javaslat értelmében a tagállamoknak hivatalosan értesíteniük kellene Brüsszelt a tárgyalások megkezdéséről, és a tárgyalási folyamat során végig képben kellene tartaniuk az EB-t. A testület még a végső aláírás előtt véleményezné a szerződés tartalmát, amelyet nyilvánosságra hoznának.

A tagállamoknak "a lehető legteljesebb mértékben" figyelembe kellene venniük a bizottság véleményét, ami ugyanakkor jogilag nem lenne kötelező számukra. Más kérdés, hogy az EB utólag kötelezettségszegési eljárást indíthat az általa vélt szabálysértések miatt.

Végül az EB azt is javasolja, hogy a bizottságnak és a tagállami hatóságoknak közvetlen hozzáférésük legyen azokhoz a kereskedelmi szerződésekhez, amelyek fontosak egy egész ország vagy régió biztonságos energiaellátása szempontjából.

Ha például egy energiacégnek 40 százalékos piaci részesedése van, akkor az e feltételnek megfelelő kereskedelmi szerződéseinek teljes szövegét hozzáférhetővé kellene tennie. Ugyanez lenne a kötelezettség, ha az eladó (például a Gazprom) piaci részesedése eléri egy adott országon vagy régión belül a 40 százalékot.

A 40 százalékos küszöböt átlépő cégek jelenleg valószínűleg Magyarország, Finnország, Lengyelország, Szlovákia és Lettország területén működnek. Magyarország esetében elsősorban a Molról lehet szó. Brüsszelt nem a szerződésekben kikötött árak érdeklik (azok szabályozását a piacra bíznák), hanem a megállapodások időtartama, az energiaszállítás teljes mennyisége, illetve napi maximumai, továbbá ellátási infrastruktúrák esetén a belépési pontok – írta a Napi.hu.