Bár az Európai Bizottság előzetes jogi vizsgálata még nem fejeződött be, egyre több jel utal arra, hogy nem áll túl jól az uniós energiaellátás-biztonsági alapelvekkel több szempontból is ellentmondásba kerülő Északi Áramlat 2. gázvezetékprojekt szénája – írja a BruxInfo.

Hivatalos forrásból nem megerősített információk szerint a bizottság megtagadhatja a mentesség megadását az infrastruktúrához való hozzáférés uniós szabályai alól a Gazprom fővállalkozásában megépíteni tervezett Északi Áramlat 2. gázvezetéktől, mégpedig azon az alapon, hogy a projekt nem javítaná az EU energiabiztonságát.

Tavaly decemberben hét tagállam – köztük Magyarország – levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét az Északi Áramlat kibővítésére vonatkozó orosz-német beruházás energiabiztonság szempontjából kedvezőtlen hatásaira. És bár a testület még csak a tervezett beruházás előzetes vizsgálódásainál tart, úgy tűnik, hogy osztja a hét tagállam – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és a három balti állam – által jelzett aggályok némelyikét.

„Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a harmadik uniós energiacsomag rendelkezései milyen mértékben érvényesek a gázvezeték Balti-tenger alatt húzódó szakaszára” – közölte múlt héten egy EU-illetékes újságírók egy szűkebb csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott nyilatkozatában. Mások ugyanakkor már azt is tudni vélik, hogy az energiapolitikai főigazgatóság jogi véleménye szerint az Északi Áramlat 2. belépési pontja (ahol tehát a leendő gázvezeték eléri a szárazföldet) uniós joghatóság alá esik, következtetésképpen teljes mértékben alkalmazni kell rá a harmadik energiacsomag rendelkezéseit.

Ugyanezen forrás úgy tudja, hogy a főigazgatóság megítélése szerint a gázvezeték nem lenne jogosult a harmadik energiacsomag – így a harmadik felek infrastruktúrához való szabad hozzáférésének – szabályai alóli átmeneti mentességre, mert nem javítaná az energiaellátás biztonságát.

Az EU energiaellátás-biztonsági kritériumai értelmében minden tagállamnak legalább három forrásból kellene földgázhoz jutnia, hogy ne váljon egyoldalúan függővé egyetlen energiaszállítótól. „Ha megépül, a gázvezeték egyetlen szállítási útvonalon koncentrálná a földgáz importját, ami már jelenlegi formájában is csak 50 százalékos kapacitás mellett működik” – mutatott rá a már említett EU-forrás.

Ráadásul az eddigi becslések szerint, ha megépülne az Északi Áramlat második, kiterjesztett verziója (két új gázvezeték), akkor az orosz Gazprom részaránya a német gázimportból 40-ről 60 százalékra emelkedne.

A harmadik és negyedik gázvezeték (Északi Áramlat 2.) megépítésére összeállt konzorcium engedélyezési kérelme jelenleg az illetékes német hatóságok előtt fekszik, amelyeknek kell majd hivatalosan benyújtaniuk a bizottságnál a kapacitáslekötési szabályok alól való átmeneti mentesség (a megtérülési költségek miatt a gázvezeték kapacitásainak maximum 50 százalékát lehet átmenetileg a beruházónak saját maga számára félretenni) megadására vonatkozó kérelmet.

Brüsszel ugyanakkor korábban már jelezte, hogy kereskedelmi projektnek tekinti a beruházást, aminek megépítésében életképessége (és nem valamiféle központi döntés) kell hogy legyen a meghatározó szempont. Sokan ugyanakkor azt szeretnék, ha a Bizottság hatalmi szóval állítaná le a projektet. Egyesek ugyanakkor élnek a gyanúperrel, hogy Jean-Claude Juncker és csapata nem mer ujjat húzni Németországgal, a beruházás fő haszonélvezőjével.

Az Északi Áramlat megduplázása annyira kényes ügy, hogy az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi jóvoltából az Európai Tanács decemberi ülésén is napirendre került.

Az ügy háttere a BruxInfón olvasható.