Az olaj- és gázkutak nem megfelelő kialakítása, valamint a felszínközeli gázkitermelés szennyezheti a kutak közelében lévő háztartások ivóvizét egy friss amerikai tanulmány szerint.
Rob Jackson, a Stanford egyetem professzora egy tanulmányban azt vizsgálta, hogy a hidraulikus repesztés nevű eljárással működtetett olaj- és gázkutak közelében lévő háztartásokban használt ivóvíz minősége mennyire szennyezett. Az eredmények megdöbbentőek – tudósít a Science Daily.
Jackson több ezer amerikai kutat vizsgált meg és a kutatás során kiderült, hogy számos háztartás esetében a csapvízben nagyon nagy mennyiségben mutatták ki a földgáz jelenlétét.
A vizsgálat kiderítette, hogy a szennyezésnek két fő oka van. Az egyik, hogy a kutak jó részénél a furat kialakítása nem megfelelő. A kutak falát rendszerint betonnal bélelik ki, hogy a furatot stabil réteggel válasszák el a környező sziklától. A probléma Jackson szerint az, hogy a legtöbb vizsgált kút esetében ez a beton- vagy cementréteg csak a kút felső, illetve legmélyebben fekvő rétegeiben volt meg, a közbülső szakaszokon nem.
Egy texasi kútnál például azt találták, hogy a legfelső és legmélyebb kútszakasz közötti mintegy 1200 méteres sávban egyáltalán nem alkalmaztak cementborítást, ez pedig azt eredményezte, hogy a mélyben lévő földgáz, akár egy kéményben, szabadon áramolhatott föl-le, szennyezve ezzel a földben lévő ivóvízkészletet.
A másik fő probléma, hogy a hidraulikus repesztéses eljárással (az angolban a fracking kifejezést használják erre a módszerre) üzemeltetett kutak sok esetben alacsony mélységből nyerik ki a földgázt vagy az olajat, azokból a rétegekből, ahol a föld alatti természetes vízrétegek is találhatók. Eredetileg a fracking módszert ennél jóval nagyobb mélységekben alkalmazzák, távol a természetes vízzárórétegektől.
A hidraulikus repesztés során a kutakba túlnyomásos homokot, vizet és vegyi anyagok keverékét fecskendezik. Ez a keverék aztán kitágítja a kőzetben található hajszálrepedéseket, amely repedéseken keresztül a földgáz utat tör magának a felszínre.
A kutatásban nem kevesebb mint 2600 olyan olaj- és gázkutat találtak az Egyesült Államokban, amelyek 900 méternél kisbebb mélységben működtek, csupán 80-150 méterre a felszín alatt. A kutakat ezeken a helyeken nem különítették el kellőképpen a természetes vízzáró rétegektől, így azok közvetlenül is veszélyeztetik az ivóviz minőségét. Jackson szerint egyetlen más iparágban sem lehetséges, hogy az ivóvízkészletet közvetlen vegyianyag-befecskendezéssel veszélyeztessék.
Jackson és csapata több esteben is közvetlen bizonyítékot talált a fracking és az ivóvízszennyezés kapcsolatára. A wyomingi Pavillionban például a repesztéses eljárással működő kút kevesebb mint 300 méteres mélységből nyeri ki a földgázt, miközben a háztartásokba eljutó ivóvizet 228 méteres mélységből nyerik. S bár a 2010-ben készült Gasland című dokumentumfilben látható jelenet, amikor a csapból kifolyó ivóvíz egy gyufa segítségével meggyullad, nem gyakori, Jackson és csapata találkozott hasonlóval a felmérés készítése során.
Az Egyesült Államokban a hidraulikus repesztéses eljárás szabályozása az egyes államok hatásköre. Bizonyos államokban, például Texasban, Pennsylvaniában szigorúak az előírások, de Virginiában vagy Arkansasban kifejezetten engedékenyek. Az alacsony mélységben történő olaj- és gázkitermelésre pedig egyedül Texasban és Coloradóban létezik előírás – írja a Science Daily.