A német szövetségi jegybank, a Bundesbank február havi jelentésében a negyedik negyedévihez hasonló, elsősorban a javuló foglalkoztatási helyzetből eredő belső keresleti impulzusokra támaszkodó gazdasági növekedést prognosztizált az idei első három hónapra. Az energiaárak csökkenése növeli a lakosság szabadon elkölthető jövedelmét – állapítja meg a jelentés.

Az olajárak csökkenése miatt az idén a korábban jelzettnél lényegesen kisebb lesz az infláció. A Bundesbank közgazdászai a decemberi prognózisukban jelzett egy százalék helyett az európai uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0,25 százalékos növekedésével számolnak az idei évre.

A Bundesbank becslése szerint a német költségvetés az idén hitelfelvétel és a deficitkorlátok átlépése nélkül képes lesz finanszírozni a bevándorlók integrálásának milliárdos költségeit. A szövetségi költségvetés tavaly 12 milliárd eurós többlettel zárt.

A köz- és a magánszféra növekvő megrendeléseinek köszönhetően az év elején újabb lendületet vesz az építőipari konjunktúra. A vállalati szféra egyre nagyobb hajlandóságot mutat a Bundesbank megállapítása szerint eszközberuházásainak fokozására, a vállalatok egy része már kapacitásának felső határánál termel.

Ahhoz azonban, hogy a gazdasági növekedés még nagyobb lendületet vehessen és a vállalatok tovább növelhessék eszközberuházásaikat, arra lenne szükség, hogy az év második felében a külföldi kereslet helyreállásával ismét felpörögjön a feldolgozóipari konjunktúra – fogalmaz a Bundesbank jelentése.

A tavalyi utolsó negyedévben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes kalkulációi szerint 0,3 százalékkal nőtt a német bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, mindenekelőtt az élénk lakossági fogyasztásnak köszönhetően. A statisztikai hivatal adatai szerint az export azonban megszűnt a növekedés motorjának lenni.