NRGreport
Menü

A cégek nyernek a zuhanó gázárral

Elemzés | Jandó Zoltán | 2016-02-17 09:00

Egyre több egyetemes szolgáltatásra jogosult kis- és középvállalkozás mehet át a versenypiacra, ahogy csökken a gáz piaci ára. A lakossági fogyasztók valószínűleg egyelőre nem profitálnak az árcsökkenésből.

Tartósan olcsón juthat orosz gázhoz a jövőben Európa, és így Magyarország is szakértők többsége szerint. Külföldi lapértesülések alapján a Gazprom által meghatározott exportár az elmúlt hónapokban is már jelentősen esett, komoly fordulat pedig ezen a területen egészen biztosan nem várható.

Árnyomás

Az oroszok ugyanis korábbi szerződéseikben jellemzően egyes olajtermékekhez kötötték a gáz ellenértékét (ezt nevezzük olajár-indexálásnak), márpedig a feketearany 12 éve nem volt olyan olcsó, mint mostanában. Bár az árképleteken a gazdasági válság nyomán visszaeső kereslet miatt az európai nagykereskedők kezdeményezésére módosítottak a felek az elmúlt években (ennek eredményeként az árképzésben egyre nagyobb szerepet kaptak a versenypiaci kurzusok is), az olajipari események továbbra is komoly hatással vannak arra, mennyit kérhet a Gazprom partnereitől. Ráadásul a versenypiaci árak is egyre lejjebb szorulnak, így akkor sem változnának jelentősen a trendek, ha Oroszország teljesen felhagyna az olajár-indexálás gyakorlatával.

Az elmúlt években az uniós országok többsége 350 és 500 dollár közötti összeget fizetett az orosz gáz ezer köbméteréért. Az európai átlagár még 2014-ben is 349 dollár volt, két évvel korábban pedig a 400-at is meghaladta. Ehhez képest piaci források szerint jelenleg már csak 180 dollárt kap a Gazprom uniós partnereitől 1000 köbméter földgázért. 

Bár a magyar-orosz hosszú távú szerződésekben szereplő árképlet titkos, annyi piaci információk alapján sejthető, hogy a Magyarország által fizetett ár nem tér el jelentősen az unióba exportált Gazprom-gáz átlagárától.

Nincs kormányzati szándék

A tartósan olcsó orosz import tehát a magyarországi (lakossági) árak további lefaragására is lehetőséget adna, egy ilyen lépésnek azonban rövid távon elég kicsi az esélye. A rezsicsökkentés folytatását a piaci trendeket látva már ősszel is pedzegették ellenzéki pártok, és a sajtó is. Akkor Németh Lászlóné egy háttérbeszélgetésen azt mondta: erre egyelőre nincs kormányzati szándék. A Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a döntést azzal magyarázta, hogy a rezsicsökkentéssel nemcsak az árak visszafogása volt a kabinet célja, hanem az is, hogy kiszámítható rezsiköltségeket biztosítson a háztartások számára, ami viszont nem valósulna meg, ha a mindenkori piaci árhoz igazítanák a lakossági tarifákat. A kormányzati álláspont valószínűleg azóta sem változott, a jelenlegi importárak hiába tennék lehetővé a rezsicsökkentés folytatását.

Korábban az egyetemes (lakossági fogyasztókat ellátó) szolgáltatók (amelyek azóta kivétel nélkül kivonultak ebből a szegmensből) arra panaszkodtak, hogy a háztartási fogyasztóktól a gázért kapott ellenérték a beszerzési árat sem fedezi. Bár ezt sokan túlzásnak tartották, kétségtelen tény, hogy a cégek beszámolói alapján a vállalatok többségénél az értékesített termék beszerzési értéke legfeljebb 1-2 százalékkal volt alacsonyabb a teljes árbevételnél, sőt akadt olyan társaság is, amelyik valóban többet fizetett a gázért, mint amennyiért eladta. Nagyjából egy éve még hasonló eredményt adott az is, ha a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi és orosz exportárakat vetettük össze. Utóbbi köbméterenként az elmúlt esztendőkben szinte folyamatosan 90 forint környékére jött ki. Bár az oroszok által meghatározott tarifa folyamatosan ereszkedett, mivel közben a dollár erősödött a forinthoz képest, hazai devizában kifejezve nem volt jelentős elmozdulás. Ehhez képest az – egyébként egy bonyolult képlet alapján meghatározott - nagykereskedelmi ár tavaly 91 forint körül alakult, és nagyjából ennyit kaptak a lakossági fogyasztóktól az egyetemes szolgáltatók is (utóbbi a nettó érték).

Felére csökkenő ár

Az aktuális 180-200 dollár közötti exportárból azonban már csak 50-55 forintos köbméterenkénti tarifa adódik, ha pedig a prognózisokban is szereplő 170-es szint környékére csökken a kurzus, akkor (jelenlegi dollárárfolyamon) éppen feleannyiba fog kerülni az orosz gáz, mint bő egy éve. Mivel a nagykereskedelmi ár tavaly jelentősen nem változott, mindez azt jelenti, hogy a behozatalért felelős állami tulajdonban lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nél (MFGK) idővel akár több 10 milliárd forintos többletet is felhalmozhat. (Az orosz import éves szinten 4-5 milliárd köbméter lehet, az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók felhasználása pedig bő 3, így abszurd esetben éves szinten 100-120 milliárd forint is maradhat a nagykereskedőnél, ha időközben nem változik semmi.)

Annak, hogy a hatalmas áresés ellenére rövid távon mégsem várható a rezsicsökkentés folytatása, több oka is van. Egyrészt az új állami közműholding kiépítése, illetve a szolgáltatók megvásárlása a következő években rendkívül költséges folyamat lesz, aminek forrása eddig nem látszott tisztán. A mostani trendek nyomán felhalmozódó többlet azonban már kellő fedezetet nyújthat a rendszer kialakításához, ha megfelelő helyre lehet csoportosítani a pénzt. A másik fontos érv a lakossági tarifák további csökkentése ellen nem más, mint amivel Németh Lászlóné is érvelt: jelesül, hogy hosszabb távon visszaüthet a dolog. Bár sok minden nem utal arra, hogy belátható időn belül komoly drágulás jön a gázpiacon, azt senki nem merné garantálni, hogy két év múlva is olyan alacsony szinten lesznek az árak, mint most. Márpedig 2018 elején, pár hónappal a választások előtt nagyon rossz optikája lenne egy kényszerű gázáremelésnek. Éppen ezért valószínűbbnek tűnik, hogy pont fordított lesz a forgatókönyv: amennyiben tartósan olcsó marad az orosz gáz, a lakossági piacon 2017 végén, 2018 elején várható újabb árcsökkentés.

A vállalatok esetében azonban teljesen más a helyzet: a versenypiacon már most is érezhetőek a gázipari folyamatok jótékony hatásai. Míg a rezsicsökkentés három körét követően a lakossági árak jóval a szabadpiaci tarifák alatt voltak, és ezért sok, egyetemes szolgáltatásra jogosult kis- és középvállalkozás ment át ebbe a körbe, most újra olcsóbban lehet gázhoz jutni a szabadpiacon. Ez akár azt is eredményezheti, hogy idővel ismét több kkv köt majd versenypiaci szerződést.

Jandó Zoltán