A napelemes termékdíj kétszerese az akkumulátorénak, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak – mondta az NRGreportnak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alapító elnöke. Az adókedvezmények már sok országban lendítették fel a megújulók használatát – érvel a szakmai szövetség elnöke, aki szerint ha a napelemeket terhelő  adók egy részét elengednék, sokkal rövidebb lenne a megtérülési idő. Interjú.

Hol van a napenergia helye a megújulók között?

Minden megújuló energia a Napból származik – a geotermikus kivételével. A Nap ingyenes és demokratikus energiaforrás, mely korlátlanul áll rendelkezésre és mindenki annyit hasznosít belőle, amennyit szeretne. Sajnos mi ebben kissé lemaradtunk. A paksi bővítés bejelentését követően készült egy tanulmány. Három hazai egyetemünk az Óbudai, a Corvinus és az ELTE szakmai műhelyei, több hazai megújuló szövetséggel együtt egy virtuális erőművet készített. A paksi bővítés beruházási költségéből kellett azt a villamosenergia mennyiségét – pusztán befektetői alapon előállítani, amit az atomerőmű termelne meg. A tanulmány igazolta, hogy mindez megvalósítható: a termelés egyharmadát napenergia, egyharmadát szél, a fennmaradó részt pedig gáztüzelésű erőművek (földgáz vagy biogáz alapú) adnák.

A megújulók hazai részaránya évek óta stagnál, annak ellenére, hogy rendkívül jók az adottságaink. Az átlag napenergia besugárzás Magyarországon körülbelül ötven százalékkal több, mint pl. a legtöbb napelemmel rendelkező Németországban. Becsléseink szerint tavaly száztíz megawatt felett volt a teljes hazai napelemes kapacitás, ami közel duplája az egy évvel korábbinak, de elenyésző a környező országokkal összevetve.

Az elmúlt években évről évre megduplázódott, megháromszorozódott a napenergia kapacitás Magyarországon. Mi hajtja a növekedést?

Több motorja is van. Egyrészt az EU források között kiemelt szerepet kap a megújuló energia alapú beruházások támogatása, másrészt napelemes rendszerek ára folyamatosan csökken. Ma már nagyon alacsony kamatszint, és kedvezményes kamatú lakásfelújítási hitelek is hozzájárultak a növekedéshez. Egyre több felhasználó vált a kedvező hitelek törlesztésére a villanyszámla helyett – így a futamidő végétől már ingyen használhatja a saját villamos energia termelését. A nagyobb kapacitású beruházások közintézmények korszerűsítéséhez köthetőek, ezek támogatására jut a legtöbb forrás (100% támogatás intenzitás), a beruházások zöme így valósul meg. A lakosság is egyre inkább ismeri fel a napelem előnyeit, a darabszám megugrása nekik köszönhető. Tavaly körülbelül ötezer napelemes rendszert telepítettek. Egy család villamos energia felhasználását már egymillió forintos beruházással ki lehet váltani, így érthető a növekvő kereslet .

Épülnek napelemparkok is, nemrég adták át a Mátrai Erőmű 16 MW-os napelemparkját és átadás előtt áll Pécs közelében is az MVM 10 MW-os beruházása is és még számtalan 500 kW-os erőmű épült részben vagy egészében beruházási támogatások felhasználásával. Van azonban példa arra is, hogy kisbefektetőktől összegyűjtik az erőmű beruházási költségét és így már hazánkban is valósult meg közösségi kiserőmű, melynek hozamaiból térül meg a befektetők tőkéje.

A támogatás valamennyi megújuló energia projekt sarkalatos pontja – úgy tűnik, nélküle nem vágnak bele beruházásokba.

Magyarországon az EU források segítségével a közintézményeket és a befektetők egy részének beruházásait támogatják, melyek a szélesebb vállalkozói rétegnek és a lakosságnak nem elérhetőek. A támogatás nélküli napenergia beruházásokat gátolja az adók nagyon magas mértéke, ami rontja a megtérülést. Egy napelemes rendszer több mint harmada valamilyen adó, járulék vagy kötelezettség, így ~3,5 évvel növeli meg a megtérülés idejét.

A napkollektorok megtérülése az elmúlt években sokat romlott, hanyatlik a piac. Mi az oka? Az adók, a rezsicsökkentés?

Közrejátszott benne az is. Magyarországon a világ legmagasabb áfakulcsa párosul Európa egyik legalacsonyabb bruttó villamosenergia tarifájával, emiatt bármilyen energiahatékonysági vagy megújuló beruházás megtérülése romlik. Másrészt a napkollektorok által nyert hőenergiát nem tudjuk "tárolni", a villamos hálózatban így kevésbé tudjuk kihasználni a nyári többlet napsugárzást.  Nem támogatásra lenne szükségünk, hanem egy megújuló törvényre – erre most jó esély van – és az adóterhek csökkentésére. Például a napelemes termékdíj kétszerese az akkumulátorénak, és hatszorosa a második legmagasabb belga termékdíjnak, ahol szintén elenyésző mértékű a napelemes piac. Az adókedvezmények sok országban lendítették fel a megújulók használatát, mely többszörösen megtérül, hiszen így munkahelyeket teremtünk, és olyan beruházásokat hozzunk létre, amelyek üzemanyagköltség nélkül áramot termelnek, tehát pénz marad az adófizetők zsebében. Az előállítási költségeket nem fedező energiatarifák ugyan látszólag könnyebbséget jelentenek a lakosságnak, de más forrásokból végül mégiscsak az adófizetők fizetik meg.

Miért szorul hazánkban háttérbe a megújuló energiák használata?

Magyarországon a paksi atomerőmű bővítését helyezi a kormányzat előtérbe, ezek kommunikációjára jelentős forrásokat is fordítunk. Azonban ez a bővítés több sebből vérzik, például a GKI Energiakutató Intézet szerint csak többszörös áramár mellett térülhet meg valaha is és az unió is vizsgálja számos aspektusát.

A megújuló energiával korábban sem szívesen foglalkoztak a kormányok.

Amikor a második Orbán kormány megalakult, tele voltunk várakozással, hiszen a választási program része volt a megújuló energia, bekerült a Nemzeti Cselekvési Tervbe és elkészült a várva várt METÁR, a megújuló energia törvény tervezete is. Magyarország az energiaimportnak nagymértékben kiszolgáltatott ország, holott kis befektetéssel nagymértékben csökkenthető lenne az importfüggőségünk. A szükségletünk jelentős részét meg tudnánk termelni itthon, nagyon jók az adottságaink például napsugárzás és geotermia területén. A megújuló energia hasznosítás munkahelyek ezreit hozná létre, bűn nem kiaknázni. A Prognos Intézet kutatásból kiderül: egy megawattnyi napelemes kapacitás (tervezés, gyártás, szerelés, üzemeltetés) 40-60 munkahelyet teremt. Még az oroszok is maguknak gyártanak napelemet. Itthon is lehetne, nem igényel nagy infrastruktúrát, csak kellene hozzá a hazai piac. A szolnoki napelemgyár 65 megawatt termelési kapacitással rendelkezett, de csődbe is ment, mert nem tudta eladni itthon a hazai keresletnövekedés  elmaradása miatt, ugyanakkor exportálni sem tudták, mivel az EU piacai beszűkültek, a nagy telepítési hullámok már egy évtizede lezajlottak, nálunk meg még csak most kezdődött.

Ha exportálni nem is tud, tervezni, szerelni igen. A közelmúltban egy indonéz-magyar állami/üzleti találkozó után a helyi sajtó egy 20 millió dolláros napenergia beruházásról számolt be, melyet magyarok valósítanának meg. Ilyen projektek során magyar gyártású napelemeket is használhatnának. 

Ez igen örvendetes, sőt sok hasonló kezdeményezés indult már. Például az elmúlt időszakban  Líbiában, Szaúd-Arábiában, Marokkóban is készítettek elő tagvállalataink napelemes beruházásokat, a magyar szaktudás kelendő a határon túl is. Jelenleg is sok honfitársunk dolgozik a brit, a német és más napelemes telepítéseknél. A napelemgyártás egyre inkább csökkenő jövedelmezőségű, egyre kevesebb vállalatnál összpontosul, ma már a kínaiak uralják a napelemgyártási piacot. A legjobb 10 gyártóból 8 kínai, a korábban piacvezető Németországban sem gyártanak napelemet, mindössze nyolc gyár maradt fenn, a többi befejezte a modulgyártást vagy csődbe ment. Hazánkban a napelemgyártás állami támogatás nélkül szinte lehetetlen. Csornán másfél éve egymilliárd froint támogatással letették egy új vékonyréteg napelemgyár az alapkövét, azóta kevés hírt hallani róla remélem valóban meg fog valósulni. 

Az adók, a villamosenergia árak csökkenése és a támogatás hiánya ellenére optimista a napenergia hazai terjedését illetően?

Igen, szinte megállíthatatlanul terjednek a napelemes rendszerek! Hacsak nem születnek további adminisztratív intézkedések, nem lehet megállítani a növekedést. Ami ma mellette szól, az a kamatszintek csökkenése. A bankbetétekkel szemben, ahol kezelési költségek, stb. levonása után előfordulhat, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, egy napelemes beruházással évi 10%-os hozamot is el lehet érni, ez jobb mint egy államkötvény, biztonságosabb mint egy befektetési jegy.

Hogyan változna a helyzet, ha életbe lépne az új megújuló energia törvény (METÁR)?

A legfontosabb célja az lenne a megújuló energia törvénynek, hogy hosszú távon és kiszámítható módon határozná meg befektetői környezetet, ez lehetővé tenné a beruházásokat.

Szabó Zsolt államtitkár úr azt mondta, nem tudják biztosítani, hogy a befektetők öt-tíz évig garantáltan megkapják ezt a fix tarifát. Erre nincs is szükség! Ha egy befektető tervezni tud – tudja, hogy milyen jellemgörbe mentén fog változni a támogatási árrendszer,a befektetési környezet, akkor tud üzleti tervet készíteni.  Ma minden évben a kormány határozza meg a kötelező átvételi árat (KÁT) – amely jelenleg igen kedvező és nagy ingadozások sincsenek benne – ám a prioritások gyakran változnak, nem kiszámítható a tendencia, erre jelenleg nem lehet egy évtizedes megtérülésű befektetést alapozni. 

Mire lenne szükség még a METÁR-ba, hogy hatékonyabban használják ki napenergiát?

Főként beruházásokat támogatunk ma: komoly pályázati pénzeket fordítunk például berendezések kifejlesztésére, gyárak beruházásaira. Ezzel szemben ha a napelemeket terhelő  magas adók egy részét elengednénk, jóval több vállalat és háztartás venne napelemeket, hiszen sokkal rövidebb lenne a megtérülési idő, ez lenne az igazi rezsicsökkentés, többszörösen megtérülne az adókedvezmény .

Egy, a Magyar Tudományos Akadémia által tavaly végzett felmérés szerint a lakosság 27%-a nem fizetne többet a megújulókért. Harmaduk pedig legfeljebb 10%-al több energiadíjat volna hajlandó fizetni, mint most.

Már a megközelítés is rossz. Adókról beszélünk: nem arról van szó, hogy többet kellene fizetnünk a megújuló energiáért, hanem arról, hogy a legolcsóbb energia az, amit meg sem veszünk! Ha támogatnák adókedvezményekkel, az energiahordozók importja és a kiszolgáltatottságunk csökkenne. Ezért szervezünk oktatásokat, lakossági fórumokat, marketingkampányokat a szerény anyagi lehetőségeink keretein belül.

Mit hozhat a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által tavaszra tervezett komplex energetikai felújítási célú támogatás?

Akik elnyerik, remélhetőleg energiatakarékos épületeket fognak építeni, a megújuló energia alapú fűtést fognak alkalmazni – így arra számítunk, hogy több lesz a napelem is. Magyarországon is egyre több hőszivattyús fűtés valósul meg napelemes villamos energia termeléssel párosítva, így az új otthonokban az energiatudatos családoknak már nem lesz fűtés és villanyszámlájuk. Más kérdés, hogy nincsenek energetikai kritériumok a CSOK-ban.

Hány napelemes beruházás folyik ma? Mekkora kapacitásnövekedéssel kalkulálnak erre az évre?

Több napelemes kiserőmű is épül az országban. Várhatóan idén is meg fog duplázódni leginkább az uniós forrásoknak köszönhetően a közintézményekben. Sajnos lakossági támogatási programok nem nagyon lesznek – de egyre több kkv, nagyvállalat érdeklődik, hogy villamosenergia költségét megújulók használatával csökkentse.