Lehet, hogy 2019-ben be kell zárni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóreaktorát, mert az intézménynek nincs pénze új fűtőelemekre. Az eladó, az orosz Tvel tizenöt év alatt több mint a hússzorosára emelte termékének árát, ami így már megközelíti a világpiaci szintet.

A 222 fűtőelem egy múlt évi árajánlat alapján 3,7 milliárd forintba kerülne, minderről Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főigazgatójának tájékoztatta a Világgazdaságot.

A Tveltől vásárol a BME oktatóreaktora is, de még nincs bajban. „A mi létesítményünk századakkora teljesítményű, mint az MTA-é, és nem is működtetjük folyamatosan, így a fűtőelemei is lassabban használódnak. Még tíz évig jók” – magyarázta a Világgazdaságnak Czifrus Szabolcs, az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének megbízott igazgatója.

A két intézmény a közelmúltban összeállított egy tanulmányt a két létesítmény további működtetésének nemzetgazdasági előnyeiről. Dolgozatukat el kívánják juttatni az ország döntéshozóihoz, a kormány segítségében bízva. Mivel az új fűtőelemek beszerzése nagyjából egy évig tart, az MTA kutatóreaktorának megnyugtató lenne egy idei, de jó lenne még egy jövő év végi döntés is a megsegítéséről. Új fűtőelem nélkül marad a létesítmény leállítása. Pedig fiatal reaktorról van szó: 25 éve a „betonig” lebontották, majd újraépítették, a működési engedélye 2023-ig szól. Leszerelése a fűtőelemek elszállítása nélkül 1,2 milliárd forintba kerülne. A fűtőelemek elszállítása további mintegy 6 milliárdot, esetleg többet vinne el. A reaktor hiányát a főigazgató szerint megsínylenék a hazai nukleáris kutatások, de a területhez tartozó biztonsági és szakmai kultúra fenntartása is.

Ráadásul az igaz cél az üzemidő 2023 utáni meghosszabbítása lenne. Ennek műszaki akadálya nincs, de az anyagi fedezete kétséges.

A BME oktatóreaktoránál viszont a hosszabbításon dolgoznak, mert ennek a működési engedélye 2017 nyarán lejár. 2009 és 2015 között ezért már megfiatalították sok berendezését, a munka nagyja – valamint épületgépészeti és villamos rendszerének korszerűsítése – az idén történik.

Az ehhez szükséges több százmillió forint három helyről jön: a BME-től, a Paksi Atomerőműtől és pályázati forrásból. A működési engedély tíz évvel történő megtoldását kimondó engedély megszerzésével egyidejűleg meg kell újítani az oktatórektor (rendszeresen frissítendő) bontási tervét is. Ez nagyjából 600 millió forintos költség a kiégett fűtőelemek elszállítása nélkül.

A leállított reaktorok bontása az RHK Kft. dolga, de előtte még három évig a telephelyen kell pihentetni az elszállításra váró kiégett fűtőelemeket. A hulladék szortírozva és csomagolva kerül a végleges lerakókba. A telephelyet csak akkor célszerű felszabadítani a hatósági felügyelet alól, ha ott nem létesül újabb nukleáris létesítmény. Ha létesül – az MTA kutatóközpontban jelenleg ezt feltételezik –, akkor a barnamezős leszerelést kell választani.