Londoni iparági elemzők szerint folyamatosan csökken Szaúd-Arábia piaci részesedése a tőle nyersolajat importáló legfontosabb országokban.

Az FGE energiapiaci tanácsadó csoport által a Financial Times számára összeállított – a londoni gazdasági napilapban kedden ismertetett – adatok szerint Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőrje 2013 és 2015 között 15 legnagyobb piaca közül kilencben szorult vissza olyan riválisok javára, mint például Oroszország és Irak.

Az FGE kimutatta, hogy Szaúd-Arábia részaránya a teljes kínai olajimporton belül a 2013-ban mért csaknem 20 százalék után 2015-ben nem egészen 15 százalék volt. A visszaesést elsősorban a növekvő oroszországi szállítások okozták.

Még meredekebben, 53 százalékról, 22 százalékra zuhant a szaúdi nyersolaj részaránya a dél-afrikai importban, mindenekelőtt Nigéria és Angola térnyerése miatt.

Az amerikai olajimporton belül a szaúdi részesedés 17 százalékról 14 százalékra zsugorodott.

Szaúd-Arábia 2014 végén azt a célt tűzte ki, hogy a világpiacot elöntő olajtúlkínálat ellenére mindenképpen megőrzi piaci részesedését, és ennek a stratégiának az eredménye volt az is, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) a kitermelési szint fenntartása mellett döntött az árak összeomlása közepette is. A globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója két éve még 115 dollárba került, jelenleg azonban nem éri el a 40 dollárt – hangsúlyozza elemzésében a Financial Times.

A lap szerint jelzi a szaúdi stratégia veszélyeit, hogy a rijádi kormány – amelynek finanszírozási helyzetét az alacsony olajárak mellett a jemeni háború költségei is terhelik – már decemberben meredek kiadáscsökkentéseket jelentett be, és az idén a kötvénypiacokról tervez pótlólagos finanszírozást felhajtani.

A szaúdi közfinanszírozási helyzet kockázataira a hitelminősítők is felhívták már a figyelmet.

A Standard & Poor’s nemrégiben leminősítette Szaúd-Arábia államadós-osztályzatait, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy az alacsony olajárak markáns és tartós hatást gyakorolnak a szaúdi költségvetési és reálgazdasági mutatókra.

A cég a devizában és helyi valutában kibocsátott szaúdi államadósság besorolásait "A mínusz/A-2"-re rontotta az addigi "A plusz/A-1"-ről. A szuverén devizaadósság "A mínusz" besorolása két fokozattal rosszabb a leminősítésig érvényben tartott "A plusz"-nál.

A Standard & Poor's a leminősítés közvetlen előzményeként 20 dollárral csökkentette a Brent olajfajta 2016-2019 közötti átlagos árfolyamára adott előrejelzését. A hitelminősítő új prognózisa szerint a Brent hordója az idén átlagosan 40 dollár lesz, majd 2018-ig fokozatosan 50 dollárra emelkedik, és várhatóan a későbbi időszakban ezen a szinten marad.

Az S&P londoni elemzői kiemelték azt is, hogy a nyersolaj világpiaci árfolyama az azonnali és a határidős kötésekre egyaránt 70 százalékkal alacsonyabb, mint 2014 közepén, amikor az árfolyam süllyedni kezdett.

A Standard & Poor's a szaúdi leminősítés indoklásában közölte, hogy az olajárak zuhanása miatt a korábbi előrejelzésében szereplő 3 százalék helyett most már csak 2 százalékos átlagos éves növekedésre számít a szaúdi gazdaságban a 2016-2019-es időszakban. A hitelminősítő Szaúd-Arábia GDP-arányos idei folyómérleg-hiányára szóló prognózisát 6 százalékról 14 százalékra emelte.