Vállalatok

Hosszabb távon nőhet az energiaadó

Végh Zsófia | 2016.04.25. 03:50

Az energiaadóról szóló törvényt – a kormany.hu-n már olvasható tervezet szerint – a jövedéki adót szabályozó törvénybe olvasztanák majd be. Nem valószínű, hogy a lépés nyomán az adó mértéke, vagy annak alanyai változnának, ám hosszabb távon nem kizárt, hogy a ma igen alacsony költségvetési bevételt generáló adónemet is emelik, mondta az NRGreportnak Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője. Interjú.

Mi indokolja a módosítást?

Az energiaadó mértéke

Villamosenergia: 310,5 forint/MWh

Földgáz: 93,5 forint/GJ

Szén: 2516 forint/ 1000 kg

(Ezek a jelenleg hatályos értékek, s ezek a számok szerepelnek a kormany.hu-n olvasható tervezetben is.)

Az európai uniós szabályozásban a villamos energia, a földgáz és szén a kőolajtermékekkel közösen egy direktívában jelenik/található meg. Az alkohol és a dohánytermékek adójáról külön irányelvek határoznak, az elv, ami alapján kezelik őket, mégis azonos. A jövedéki adó ugyanis olyan termékeket adóztat meg, melyek fogyasztása valamilyen okból vagy az egészségre vagy a környezetre káros. Magyarországon a villamos energia, a földgáz és a szén az energiatörvény, az ásványi olajok a jövedéki adó hatálya alá tartoznak. A hírek szerint ezeket olvasztják össze.

Milyen változást hoz, ha ezeket az energiahordozókat besorolják a jövedéki adó hatálya alá? Ma a lakossági fogyasztók mentesültek az adó megfizetése alól.

Az, hogy technikailag a kettőt összefűzik, nem feltétlenül vonja magával, hogy az adóztatás köre nagymértékben eltér majd. Mindkét adó uniós hátterű, emiatt nincs lehetőség arra, hogy a szabályozást teljesen újragondolják. A kormány korábbi terve, amikor a pálinka jövedéki adómentességével próbálkozott, végül sikertelenül végződött – az Európai Bíróság nem engedélyezte. Éppen ezért nem feltételezem, hogy radikálisan változtatnának rajta.

Változhat módosítás nyomán az adó mértéke?

Ez akkor derül ki, amikor a kormány jóváhagyja a tervezetet. Magyarországon a jövedéki adóztatás a mindig a minimum felé hajlott. Az Európai Unió (ugyanis) minimum oldalról közelíti meg a kérdést; nem fix összeget határoz meg, hanem azt mondja, legalább egy bizonyos értéket el kell érni.  Az elmúlt tíz évben főként jogharmonizáció vagy türelmi időszak lejártakor emelték a jövedéki adót. Itthon a jelenlegi adópolitika a munkát terhelő adókat csökkenti és forgalmi adó mértékét növeli, mely egyébként beleilleszkedik az európai trendekbe. A rezsicsökkentés vezérelvét is figyelembe véve feltehetően nem fogja a jogalkotás a földgáz vagy a villamos energia adómértékét növelni. 

Más kérdés, hogy hol van még tér az adórendszer átstrukturálására. A korábban bejelentett személyi jövedelemadó-kulcs és az áfakulcs csökkentése lehet egy megoldás – a közelmúltban bejelentették, hogy több termék áfa mértékét csökkentik – a gazdaság fehérítésével és a gazdasági növekedésével igen impresszív módon növekednek is a bevételek. Ám ha ez a forrás elfogy, ha nem lehet különböző visszaélési formák visszaszorításával tovább növelni az adóbevételeket, mégis szükség van rá, a jövedéki termékek jelenthetnek plusz forrást. Éves szinten ma is több mint 900 milliárd forint folyik be jövedéki adókból.

A lakosság a megújulók kötelező átvételét támogató adók fizetése alól is mentesül, az új METÁR-ban sem változik ez.

Szociálpolitikai szempontok miatt nem terhelik a lakosságra ezeket az adókat. Ám végső soron nem csak az ipari fogyasztók felelősek a levegőszennyezésért, így az energia- fogyasztás és felhasználáshosszú távú fenntarthatósága érdekében átgondolandó a német rendszer, ahol a lakosság is megfizeti a megújulókra történő átállás költségeit.

Az Európai Bizottság kritikája

"Miközben a környezetvédelmi adókból származó bevételek a GDP százalékában kifejezve az uniós átlag körül vannak, az energia implicit adókulcsa viszonylag alacsony. Egy közelmúltban készült tanulmány szerint jelentős bevételi lehetőségek rejlenek a környezetvédelmi adókban. Ugyanakkor a folyamatosan alacsony energiapiaci árak ellenére Magyarország nem vet ki jövedéki adót a nem üzleti ügyfelek gáz- és villamosenergia-ellátására. Az ólmozatlan benzin és gázolaj adókulcsai a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban  Továbbra is léteznek környezetvédelmi szempontból káros adókedvezmények (ideértve a vállalati autókra vonatkozó alacsony adókulcsot) Magyarországon" – írta az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésében.

Az Európai Bizottság szerint alacsony a magyar energiaadó.

Az idei évre 16 milliárd forintot terveztek, ez valóban alacsony. Uniós összevetésben, a hazai jövedéki adó, szja vagy áfa bevételekkel összehasonlítva is.

Korábban több különadót vetettek ki a szektorra. Mennyi adó terheli ma?

A szektorra 2010-ben kivetett különadót, ami árbevétel arányos volt 2013-ban kivezették a rendszerből. Az energiaellátókra vonatkozó különadó 2009-ben lépett hatályba (Robin Hood adó), mely profitalapú, ma is létezik, mértéke jelenleg a pozitív adóalap 31%-a, ami jelentős, de viszonylag szűk kört érint. A Mol is alanya, de nem minden tevékenysége után. A Robin Hood adó azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem termelt kellő bevételt, mivel a cégek adóalapja, különösen a válság éveiben akár negatívba is fordult. A kormány ezért gondolta 2010-ben, hogy nem a jövedelmet, hanem az árbevételt adóztatja három szektorban, közte az energiaszektorban. A cégek jövedelmezőségét az érintett években nagymértékben rontotta. Számos szektorbeli szereplő magyarországi beruházásait, kutatási tevékenységét korlátozta emiatt. Az adó visszavonásával ismét lélegzethez jutottak. Ma már koncessziókat is írnak ki és a kockázatvállaló kedve is javult a cégeknek.

  Végh Zsófia
Címkék
#energiaadó   #Hegedüs Sándor  
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.