Az energetikai létesítményeknél nagyobb meglepetéssekkel nem kell számolni: a készenléti állapot fenntartása Európa ezen felén elegendő a biztonságos üzemeltetéshez, mondta az NRGreportnak Kis-Benedek József, a a Magyar Hadtudományi Társaság elnökhelyettese. Fontos persze figyelni arra, kik tartózkodnak ezen létesítményekben és mihez férnek hozzá.

Ha lehetséges célpontokról beszélünk, mennyire állnak az energetikai létesítmények a terroristák fókuszában?

Semmiképp sem. Prioritásaik között elsősorban puha célok vannak – egy szálloda, étterem, koncert, alacsonyabb védettségi szintű labdarúgó mérkőzés – nem olyan létesítmények, melyeket olyan mértékben védenek, mint egy atomerőművet. De mivel voltak/vannak nukleáris, hasadó vagy sugárzó anyag megszerzésére tett kísérletek, melyekből nem egy atomerőműben, hanem máshol használható fegyvert készítenek, fontos figyelni arra, kik tartózkodnak ezen létesítményekben és mihez férnek hozzá, mit tudnak ellopni.

Az a tény, hogy ezek a szervezetek sejtszerűen működnek, a központi szervezés hiánya mennyire nehezít meg egy ilyen magasan védett létesítmény elleni támadást? 

A terrorizmusban nincs központi szervezés: az Al-Qaeda típusú szervezetek vezetői azt szeretnék elérni, hogy ideológiai alapon maguktól keletkezzenek sejtek, ők pedig interneten keresztül adnak ötletet ahhoz, mit lenne célszerű megtámadni, és alkotói szabadságot biztosítanak.

Egy energetikai létesítmény elleni támadás valamilyen iparági tudást feltételez.

Mivel komolyan védik, ha egy atomerőmű ellen készülnek támadást végrehajtani, érdemes belső embereket keresni. Vagy a szervezet juttat be valakit, vagy a bentiek között keres olyat, aki radikalizálható és hajlandó bármit megtenni. Kívülről  megtámadni nehéz, de volt rá példa Maliban, ahol egy gázlétesítményt  támadtak meg.

Kis-Benedek József

Európában mekkora ennek a valószínűsége?

Kicsi az esélye, bár a belgiumi kísérlet aggasztó. Észrevehetően próbálkoznak, keresik a lehetőséget, ahol merényletet tudnak végrehajtani.

Magyarországon?

Nagyon alacsony az esélye, mert nincs megfelelő logisztikai háttér hozzá. Egy ilyen merénylet végrehajtásához időre van szükség, a közelben kell lakni, figyelőkre  van szükség. Az említett belgiumi atomerőművek vezetőjét  is figyelték, próbálták a terepet bejárni. Ha valaki a paksi erőművet kezdi el figyelni, könnyen észreveszik. Éppen ezért nehéz egy erőművet vagy más ipari létesítményt megtámadni. Ráadásul nincs hozama: nem hal meg annyi ember. Ezért gyakoribb célpont, egy  koncert vagy étterem.

A brüsszeli reptéren történt terrorcselekmény után megerősítették ezen létesítmények védelmét?

Igen, bár az, hogy pontosan milyen módon, nem publikus. Országszerte megerősítették a járőrszolgálatot, bevonták a hadsereget, a kritikus infrastruktúrákat  jobban védik. A biztonsági szolgálat figyelmét felhívták, hogy fokozottan figyeljenek. Láthatóbb jelenlét van, de emellett a nem látható jelenlét is erősödött. Az energetikai létesítmények esetében a személyzetet jobban felkészíthetik, külső biztosítást alkalmazhatnak: például több rendőrt vagy civil ruhás megfigyelőt alkalmazhatnak. 

A létesítményeken belül viszont eltérhet a biztonság foka: korábban említette, hogy az atomhulladék tárolókat kevésbé védik, mint a reaktort.

Egy német felmérés kimutatta, hogy a hulladéktárolókra nem figyelnek kellőképpen oda. A fűtőelemek szállítása is  célpont lehet, mert viszonylag könnyen támadható. Magyarországon ezeket komoly rendőrségi biztosítással, speciális járművekkel szállítják. 

A létesítmények biztonsági protokollja elegendő arra, hogy ezeket az eseményeket kivédje/megelőzze?

A biztonsági protokoll arra szolgál, hogy egy normál helyzetet tartsunk fenn. Készültségi szint emelése nélkül is van megfelelő védelem a kritikus infrastruktúrák, például az  atomerőművek esetében, ami magasabb szintű védelmet követelnek meg, mint például egy pályaudvar. Van egy alaphelyzet, melynek készültségét emelik, ha fenyegetettségről értesülnek.

Van információjuk erről?  A hírszerzésnek vannak korlátai.

A humán erőforrás valóban véges, de alkalmaznak technikai eszközöket, ezeket számítógépekre kötik, melyek figyeli az emberek viselkedését. A paksi erőmű nem egy település központjában fekszik, nagyobb az érzékenység. Nem gondolom, hogy az energetikai létesítményeknél nagyobb meglepetéssekkel kellene számolni: a készenléti állapot fenntartása Európa ezen felén elegendő a biztonságos üzemeltetéshez. Mivel más a logisztikai rendszer és több a radikális személy, Nyugat-Európában jobban oda kell figyelni.