NRGreport
Menü

Nagyobb lesz az adóteher, ha olcsóbb lesz az olaj

A jövedéki adóról szóló törvényjavaslat esetében a világpiaci ár változásához kötnék az üzemanyag jövedéki adójának mértékét. Így, ha olcsóbb lesz az olaj, életbe lép a jövedéki adóemelés.

Benyújtotta kedden a kormány a tavaszi adócsomagot, ami legalább harminc helyen módosítaná az adótörvényeket. Ezzel kormányzati ciklus egyik legnagyobb jelentőségű adójavaslatát terjesztette a kormány a parlament elé, amely mintegy 30 törvényt módosít mintegy 260 paragrafusban - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

 A csomag része, hogy a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat esetében a világpiaci ár változásához kötnék az üzemanyag jövedéki adójának mértékét, vagyis az üzemanyagok jövedéki adóját a világpiaci árhoz igazítanák.

Ez azt jelenti, hogy ha a törvényben foglalt szint alá megy a Brent olaj árfolyama, akkor jövedéki adóemelés lép életbe. A kormány egyelőre két alternatívát javasolt: 40 és 50 dolláros szintet - erról a parlamentnek kell döntenie. A negyedév végén a világpiaci árat kell majd figyelni Tállai András elmondása szerint.

10 forintos jövedéki adóemelés jön a gázolaj esetében, 5 forintos jövedéki adóemelés a benzin esetében, ha az olaj ára a meghatározott árfolyam alá megy.

Ez a költségvetésnek 20 milliárdos többletbevételt eredményezne, ha az egész évben fennmaradna a magasabb jövedéki adó. Ezt a többletbevételt útfelújításra, elsősorban alsóbbrendű utakra fordítja majd a költségvetés.

Ha visszamegy a meghatározott szint fölé az olaj piaci árfolyama (40 vagy 50 dollár), akkor az adóemelés eltűnik - pontosított később egy kérdésre Tállai András.

Az adóemelésnek több kérdéses mozzanata is van. Nem mindegy, például, hogyan dönt majd a parlament: a 40 dolláros, vagy 50 dolláros olajár lesz az adóváltozást kiváltó limit. 40 dollár esetében rövidtávon nem kell adóemelésre számítanunk, sőt, talán kicsit hosszabb távon sem: sok piaci elemző szerint ugyanis az olajárak elérhették idén a mélypontot és az év hátralévő részében a mostani, 40 dollár feletti olajáraknál magasabb árak várhatók. 50 dollárnál azonban már más a helyzet, írja elemzésében a Portfolio.hu elemzője, Gayer Attila. Ilyenkor jó eséllyel megvalósulna az említett 5, illetve 10 forintos adóemelés, ha a változások is rövidesen életbe lépnek. Ezzel a gázolaj jövedéki adója 120,35 forintra, a benziné pedig 125 forintra emelkedne literenként. Jelenleg a benzin és a gázolaj jövedéki adója fix 120, illetve 110,35 forint literenként.

Európai összevetésben az emeléssel együtt sem lenne kiugró a magyar jövedéki adó szintje, mert nálunk az egyik legalacsonyabb. Ezzel szemben az üzemanyagot szintén terhelő áfa azonban világrekorder Magyarországon, ennek pedig komoly jelentősége az emelés szempontjából.

Fontos ugyanis, hogy a hazai üzemanyagok ára hogyan épül fel. A benzin és a gázolaj esetében is a forintos kiskereskedelmi árnak csupán mintegy negyedét teszi ki a termelői ár (olaj), a jövedéki adó pedig mintegy 40 százalékot. Ha a mostani adóstruktúra mellett azt mondjuk, hogy a benzinár literenként 10 forinttal csökken, akkor a teljes adótartalom (az áfakiesés miatt) mintegy 2 forinttal esik. Ezt a 2 forint adókiesést azonban az üzemanyag-fogyasztás 1,15 százalékos emelkedése is kompenzálja, hiszen a mennyiséggel együtt áfa és a jövedéki adóbevétel is emelkedik.

Vagyis ha 3 százalékkal esik a benzinár, a fogyasztásnak 1,15 százalékkal kell emelkednie, hogy az adóbevételek nem változzanak. Látható tehát, hogy a mostani magas üzemanyag adótartam miatt tompított keresletrugalmasság mellett is viszonylag jól kompenzálja az üzemanyagár csökkenések okozta adókiesést a növekvő fogyasztás. A kormány erre most tesz még egy biztosítékot, ami azt jelzi, hogy az említettnél is alacsonyabb keresletrugalmassággal számol.

A kivitelezés konkrét formája miatt ezért az a fura helyzet alakul ki, hogy 51 dolláros olajnál olcsóbb lehet a benzin, mint 49 dollárnál.

Gayer Attila szerint kérdés ugyanakkor az is, hogy mennyire szofisztikált megoldás a jövedéki adó mértékét a dollárban jegyzett kőolajárhoz kötni, hiszen a költségvetés szempontjából a forintban mért üzemanyagárak a relevánsak. Emiatt a forint/dollár jelentős elmozdulásai miatt előállhat olyan helyzet, hogy akkor kerül sor jövedéki adó emelésre, amikor valójában az költségvetési oldalról nem lenne indokolható.

Kérdéseket vethet fel a Brent kiválasztása is: azt pontosan nem tudni, hogy a Mol hogyan áraz, üzemanyagár döntéseinél azonban korábban gyakorlat volt, hogy a mediterrán (délolasz) térségben érvényesülő jegyzési árakat vette alapul.

A mozgó adóteher természetesen nem könnyíti meg az ágazati szereplők életét sem, hiszen akár negyedévente alkalmazkodást igényel. Végezetül, kérdés az is, hogy milyen plusz terheket jelent a lakossági fogyasztásra az üzemanyagok drágulása.

Forrás: NRGreport, Portfolio.hu, MTI