Az ország az utóbbi évtizedekben a politikai csatározásokról, vallási ellenétetkről és utcai zavargásokról volt híres és ezért, illetve a nehéz geológiai viszonyok miatt messze elkerülték a nagy olajcégek. Egészen mostanáig. 

Az olajárak lassú emelkedésével a piaci szereplők és a szakértők is egyre optimistábbak arra nézve, hogy a piac talán belátható időn belül újra egyensúlyba kerül. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan olyan hangokat is hallani, amelyek szerint az egyik legfőbb probléma a fejlesztések és az új feltárandó területek hiánya, ami végső soron olajhiányhoz vezethet majdt. Ez utóbbi aggodalmat támasztja alá az is, hogy az alacsony olajárak miatt a legnagyobb olajcégek épp a kutatás-fejlesztés visszafogásával spóroltak az elmúlt hónapokban. 

Ennek az volt az oka, hogy a világon egyre kevesebb olyan szűz, olajban, vagy földgázban gazdag terület található, ahol alacsony kockázatok és főleg alacsony költségek mellett gazdaságosan ki lehetne termelni a meglévő ásványkincseket. Legalább is a legtöbb befektető így gondolja. Meglepő kivételek azonban vannak. 

Ilyen kivételes hely például Írország, amely néhány évtizeddel ezelőtt az ír függetlenségi törekvések miatt egy meglehetősen instabil régiónak számított, mára azonban stabil és prosperáló országnak számít, kevés politikai kockázattal. Ez szintén igaz Észak-Írországra is, amely az Egyesült-Királyság része. Az ország mostanáig nem volt tipikus célpontja a nagy energiaipari cégeknek, aminek csak egyik oka volt a sokféle történelmi konfliktus. A másik egy sokkal racionálisabb ok: a terület nagy részét vulkanikus bazaltréteg borítja, ezen pedig a korábbi technológiai szinten nehezen lehetett szeizmikus kutatásokat végezni. Manapság viszont a fejlődő technológiának köszönhetően és nem utolsó sorban a stabil politikai helyzet miatt az északi-írországi Larne-medencében egyre több cég tevékenykedik. 

A klasszikus széntartalmú Larne-medence épp ezért talán az utolsó feltáratlan, költséghatékonyan kitermelhető szárazföldi olaj- és gázlelőhely. A költséghatékonyság ebben az esetben különösen fontos, ha a helyi piac sajátságaival is tisztában vagyunk. Észak-Írországban a földgáz ára jelenleg 6-7 dollár körül van ezer köbméterenként, ami azt jelenti, hogy az alacsony rétegekben található helyi földgázt még a jelenlegi bizonytalan piaci körülmények mellett is gazdaságosan lehet kitermelni. 

Egészen az elmúlt időkig a Larne-medencében csupán egyetlen olajkút működött, amit még 1971-ben a Royal Dutch Shell állított üzembe, manapság pedig már olyan brit és amerikai cégek koncentrálnak a területre, mint a Horizon Energy Partners, Petro River Oil Corp, InfraStrata, Brigantes Energy, vagy a Terrain Enter.

A legfrissebb kutatási adatok szerint a Larne-mező nagyjából 600 millió hordó olajat és ennél jóval több földgázt rejt magában. Az ország jelenleg elektromos áram termelésére és háztartások fűtésére használ földgázt, tehát az új felfedezés nemcsak a helyi energiapari cégeknek, hanem a lakosságnak is jól jön majd. A gazdaságos kitermelést ráadásul az is elősegíti, hogy a közelben már létezik egy gázvezeték, amin el lehetne szállítani az itt kitermelt gázmennyiséget. A medence olaját a tervek szerint pedig előbb Belfastba vinnék, ahonnan pedig hajókon szállítanák a vevőkhöz. Az alacsony szállítási költségek pedig szintén elsőrendű fontossággal bírnak a gazdaságos kitermelés szempontjából és mostanáig többek közt pont a szállítás kérdése miatt tartották magukat távol a cégek a területtől. Ezen meglévő kedvező feltételek miatt a Larne-medence lehet az egyik legdinamikusabban fejlődő lelőhely Európában – írja összeállításában az Oilprice.com.