A jelenlegi 50 dollár környéki olajárak azt mutatják, hogy az olajpiac talán gyorsabban talál magára a korábban vártnál. Ennek elsődleges oka a kanadai erdőtüzek miatt fellépő olajhiány, valamint a Nigáriában, Venezuelában és más olajtermelő országokban fellépő ellátási zavarok. A tározókban ugyanakkor van annyi készlet, a termelői oldalon pedig rendelkezésre áll annyi tartalék kapacitás, hogy e kettő tényező együttesen megakadályozza az árak gyors emelkedését – írja elemzésében a CNBC.
A kanadai, a nigériai és a venezuelai események miatt a közelmúltban napi 3,8 millió hordóval esett vissza a világ olajtermelése. Az ezek által okozott olajhiány ugyanakkor csak átmeneti, s ha a termelést akadályozó problémákra rövid úton sikerülne megoldást találni, akkor ismét nagy mennyiségű olaj kerülhetne a piacra, ami pedig ismét lefelé nyomná az árakat. Az átmeneti hiányt a szaúdi, az iráni, sőt még az amerikai termelés felfutása is enyhítheti. Utóbbi csak akkor, ha az árak kellően magasak maradnak a leállított kutak újraindításához – vélik a CNBC által megkérdezett szakértők.
A kanadai Alberta államban hetek óta tartó erdőtüzek miatt napi 1,2 millió hordó olaj esik ki a termelésből. A helyzet ráadásul az elmúlt napokban tovább romlott, ugyanis a közel 704 ezer hektáron tomboló, ellenőrizetlen tűz újabb olajkitermelő berendezések felé tart – írja a Reuters.
Michael Cohen, a Barclays egyik vezető elemzője szerint a helyzet a 2008-as Ike hurrikán hatásaihoz hasonló és nehéz megmondani, hogy a helyzet két héten, vagy egy hónapon belül javul. Az érintett vállalatok még néhány nappal ezelőtt is azt gondolták, hogy a termelés rövid időn belül újraindítható. A tűz ráadásul északi irányba terjed, ami további késlekedéseket okoz várhatóan az eddig is 50 százalékkal visszaesett termelés visszaállítására a tüzet megelőző szintre.
A kanadai tűz rövid távú hatásaival szemben egészen más jellegű okai és következményei vannak a Nigériában előállt ellátási zavaroknak, aminek végkimenetelét ráadásul sokkal nehezebb prognosztizálni. Az afrikai olajtermelő országban militáns csoportok rongálják meg rendszeresen a kitermelő berendezéseket és az olajvezetékeket. Ezek a cselekmények csak tovább nehezítik az alacsony olajárak miatt amúgy is szenvedő nigériai olajipar helyzetét. Ha a nigériai olajkitermelés hosszú távon is jelentősen visszaesik, akkor annak már komolyabb hatásai lesz a piacra – vélik a szakértők.
A harmadik jelenlegi válsággóc az olajpiac szempontjából Venezuela, mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben. Itt napi 2,3 millió hordóval esett vissza a kitermelés és az elemzők szerint ez még távolról sem a mélypont. A probléma sokrétű, a munkások nem kapnak fizetést, a kitermeléshez szükséges berendezések száma nem elegendő és ami működik, az is tragikus állapotban van. Ezek együttesen az kikötők, vezetékek, finomítók kieséséhez vezethetnek. Venezuelai vezetők ugyanakkor a héten bejelentették, hogy a korábbiaknál kedvezőbb kölcsönmegállapodást tudtak kiharcolni Kínánál, így némi időt nyerve az adósságok visszafizetésében.
Máshol nőhet a termelés
A mérleg másik nyelvén ugyanakkor azok az országok állnak, amelyek akár rövid időn belül is növelhetik a kitermelést. Az egyik ilyen állam Líbia, ahol jelenleg napi 150 ezer hordó olajat termelnek ki, a kapacitások ugyanakkor akár 1,6 millió hordós kitermelést is lehetővé tesznek. Arról megoszlanak a szakértői vélemények, hogy mekkora mértékű lehet itt a termelésnövekedés, de a 350 ezer hordó reálisnak tűnhet. A líbiai helyzet természetesen bizonytalan, aminek elsődleges oka az Iszlám Állam jelenléte.
Líbia mellett Irán és Szaúd-Arábia lehet az, ahol a kitermelés rövid időn belül növelhető lenne. Irán már korábban jelezte, hogy szándékai szerint a jelenleginél több olajat hozna a felszínre, emiatt pedig Szaúd-Arábia is a termelés növelésében érdekelt, a piaci részesedés megőrzése és az Iránnal szembeni politikai ellenállás miatt. Szaúd-Arábia jelezte, hogy egymillió hordóval tudná növelni a kitermelést az idei évben, hogy kielégítse a növekvő igényeket – írja a CNBC.