NRGreport
Menü

Olcsóbb forrásra cserélné a paksi hitelt Magyarország

A magasabb kamatozású orosz hitelt olcsóbb piaci alapú forrásra cserélné Magyarország a Paks II. beruházásnál – derült ki Lázár János szavaiból szerdán a parlamentben.

"Jelen pillanatban Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult, Magyarország kész és képes lehet arra akár a közeljövőben, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani." – mondta egy múlt keddi parlamenti interpellációra adott válaszában Lázár János szerdán. A Miniszterelnökség vezetője által említett hitelkiváltás feltehetően az orosz hitel előtörlesztésére utal, amelynek lehetősége eredetileg is benne volt a paksi beruházás államközi szerződésében. Az új információ azonban, hogy a magasabb kamatozású orosz hitelt olcsóbb piaci alapú forrásra cserélje Magyarország.

Széll Bernadett LMP-s képviselő kérdésére válaszolt május 17-én a parlamentben Lázár János rövid felszólalásában többek között az alábbiakat mondta:

„Ami a függetlenséget illeti, hadd jegyezzem meg, hogy az Oroszországtól fölvett államközi hitel előtörleszthető. Jelen pillanatban Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult, Magyarország kész és képes lehet arra akár a közeljövőben, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani.

Ez egy üzleti hitel, ami azt jelenti, hogy a beruházás által létrejövő atomerőműnek ki kell tudni finanszíroznia azt a pénzt, amibe került, illetve a rá fölvett hitelt.

Ez azt jelenti, hogy a beruházásnak meg kell térülnie, ez egy megtérülő beruházása lesz a magyar államnak, nemcsak a társadalompolitikai célok miatt, ami meggyőződésünk szerint az olcsó áramban nyilvánul meg, hanem azért is, mert a Paks II. atomerőmű olyan üzleti modellben tud működni, amelyben hasznot termel, úgy is, hogy még közben a hitelt és a költségeket fizeti. Tehát az a mi számításunk, hogy a hitel kifizetése és a költségek kifizetése után még pénz is marad rajta. Ezért nem érinti az adósságpályát, a mostani 75 százalékról 65 százalékra megy le az adósságszint 2020-ra a konvergenciaterv szerint.”

A teljes felszólalás itt olvasható.

Az orosz államközi szerződést és így vele a hitel kondícióit már két évvel ezelőtt rögzítette Magyarország és Oroszország, amikor még jóval magasabb kamatok mellett jutott volna a magyar fél forint- és devizaforrásokhoz. A magyar-orosz államközi hitelt rögzítő 2014. évi XXIV. törvény 4. cikke szerint a 2015-től felvett hiteleknél az első 7 évre évi 4,50% a kamat, érthető tehát, hogy ehelyett most olcsóbb forrás fellelése a cél – írta a Portfolio.hu.

Fontos, hogy az új forráshoz jutás nem feltétlenül devizaalapú nemzetközi kötvénykibocsátást jelent. Az oroszok által eddig rendelkezésre tartott, de a magyar fél döntése miatt tavaly le nem hívott tétel ugyanis egyelőre csekély összegű: a 10 milliárd eurós teljes orosz hitelkeretből mindössze 100 millió euró körüli összeg, vagyis kb. 31 milliárd forint. Lázár János korábban azt jelezte, hogy óvatossági alapion addig nem hívja le Magyarország az első hitelrészt az oroszoktól, amíg a vitás ügyeket el nem rendezi Brüsszellel. Mostanra már csak két ilyen vitás ügy – az elmaradt nemzetközi közbeszerzés, ill., az állami támogatás kérdése - maradt, amelyek lezárását a közeljövőben tervezi a miniszterelnökség, így nyárig az első hitelrészlet lehívását is vázolta a miniszter.

Amennyiben a brüsszeli zöld lámpák után Magyarország valóban csak néhány tízmilliárd forintos tételt hív le, akkor ezt a tételt könnyedén refinanszírozni tudná olcsóbb forintalapú forrásokkal a magyar állam, azaz ki sem kellene mennie a nemzetközi devizapiacra. A letelepedési államkötvényből euróban rendelkezésre álló pénzekről sem szabad megfeledkezni, hiszen azokat is 2,5%-os kamat mellett be tudjuk mostanában vonni, a Portfolio.hu elemzése szerint.

A Paks II. Zrt. tavalyi évi tőkeemelésére a törvény eredetileg 28 milliárd forintot szánt, idén ez 113 milliárd forint, jövőre 100 milliárd forint lenne. Ezen összegeknek a 80%-át tenné ki minden évben az oroszoktól lehívott hitelkeret. Mivel tehát a következő években már intenzíven felfut az a potenciális összeg, amelyet Magyarország lehívna az orosz hitelkeretből, ezért ezek piaci alapú, olcsóbb forrásokra cserélése már egyre inkább kihívásokat jelentene nagyobb méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátás nélkül. A beruházás fizikai szakaszának elindulásától, amely 2018 körülre tehető, évente már több milliárd eurós lenne ugyanis a hitelkeretből lehívható tétel.

Forrás: NRGreport, Portfolio.hu