Bár a világ energiafogyasztása csak szerényen emelkedett, Magyarországon jóval több energiát fogyasztottunk tavaly, mint két évvel ezelőtt, amiért az élénkülő gazdaság és az alacsony energiaárak felelnek. 

Az ország teljes energiafogyasztása 4,9 százalékkal, földgázfogyasztása közel hét százalékkal, olajfelhasználása nyolc százalékkal nőtt 2015-ben az előző évihez képest, számol be legfrissebb, a 2015-ös év energiaipari statisztikait összegző kiadványában a BP olajipari nagyvállalat. 

A gazdasági növekedésnek köszönhetően az elsődleges energiapiaci termékek közül az olaj fogyasztása nőtt, ami az alacsonyabb árral és a gazdasági teljesítmény javulásával magyarázható, mondta az NRGreportnak Kovács Bálint, az Equilor elemzője. A hazai benzinfogyasztás növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a Romániában jövedéki adót emeltek, s emiatt sokan jöttek Magyarországra tankolni.  A 2015-ös globális folyamatokat bizonyos mértékig Magyarország is leképezte, véli az elemző, hozzánk hasonlóan a nettó olajimportőr országok közül valamennyi fogyasztása nőtt, derül ki a statisztikából.

Az áram miatt nőtt a gázfogyasztás

A gázfogyasztás 6,6 százalékkal emelkedett. A növekedésben elsődleges szerepe a hazai áramtermelésnek volt, mondta az NRGreport kérdésére Szilágyi Zsombor gázpiaci szakértő.  Az elmúlt évben az import gáz ára lényegesen esett, s azon erőművek, melyek korábban leállni kényszerültek, olcsóbban jutottak import gázhoz. A hazai villamosenergia-import valamelyest visszaesett, a hazai erőművek termelése emelkedett. A leghatékonyabbnak számító gönyüi erőmű üzemóra száma 2014-hez képest durván négyszeresére nőtt, mondta Szilágyi.

Hozzájárult a növekedéshez az is, hogy az ország kifelé lábal a gazdasági válságból, s a különböző termelő tevékenységek energiaigénye nőtt, tette hozzá. Az Opten adatai szerint a megszűnő vállalkozások száma kismértékben csökkent. Bármennyire hihetetlen, kis mértékben a rezsicsökkentés is hozzájárult a földgázfogyasztás növekedéséhez, mondta Szilágyi. Az alacsonyabb árak miatt több gáz fogyott.

Érdemes megemlíteni, hogy a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényes: a KSH adatai szerint 2013-ban egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 77%-kal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni, mint írtuk korábban. Vigasz lehet, hogy az érték javuló: az egységnyi GDP létrehozáshoz szükséges energia, azaz a magyar gazdaság energiaintenzitása 2010 és 2013 között 13%-kal visszaesett, ennél nagyobb mértékű javulást csak 4 uniós tagország ért el.

Globális trendváltás jön?

A világ energiaigénye csak egy százalékkal nőtt, szemben az 1,9 százalékos tízéves átlaggal.  Az alacsony energiaárak ellenére esett az energiaintenzitás, mondta Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza a BP Statistical Review 2016 hivatalos amerikai bemutatóján.  Dale  szerint a két százalékos esés nagyjából megegyezik az elmúlt tíz évben mérttel, mégis figyelemre méltóan jó érték az alacsony energiaárak mellett.

Mindössze 0,1 százalékkal nőtt a karbon emisszió mértéke 2015-ben, ami a gazdasági válságot leszámítva a legkisebb növekedés  1992 óta. A megtorpanás leginkább  az energiaintenzitás javulásának és az üzemanyag mix átrendeződésnek köszönhető, mondta Dale.

S persze Kínának, az ország energiaigénye csupán 1,5 százalékkal nőtt, ami a világon tavaly mért legerősebb,  ám a korábbi években jegyzett öt százaléknál jóval kevesebb, s a legalacsonyabb az (új) ipari forradalom óta. A kevésbé energiaintenzív szolgáltató szektor terjedése és a kiemelkedően nagy energia/szénigényű vas-, acél és a cementtermelés csökkenése miatt második éve esik a szén iránti kereslet az országban. Az ország földgáz kereslete szintén csökkent. Figyelembe véve, hogy egy-két évvel ezelőtt még 14-15 százalékos gázkereslet növekedésről beszéltünk, a visszaesés drasztikus, mondta Dale.

Visszaszorulóban a szén

Az ipari termelés szűkülését leginkább a szén sínylette meg. A kínai és az amerikai fogyasztás visszaesése miatt (fogyasztása világszintén 1,8 százalékot esett), a szén energiamixen belüli részesedése húszéves mélypontra (29, 2 százalék) zuhant.  Az olaj ugyanakkor a sokéves átlag kétszeresével nőtt, s a kilencvenes évek vége óta először növelte részesedését a primer energiahordozók között (32,9 százalék).  

A tavalyi év nagy nyertesei a földgáz és a megújulók voltak. Az előző évhez képest a világ földgázfogyasztása 1,7 százalékkal nőtt 2015-ben, többek között azért, mert a 2014-es tél jóval enyhébb volt, mint a tavalyi.  A gáz a szén visszaszorulásában is közrejátszott. Az Egyesült Államokban a gázár globális esése miatt 2015 derekán a földgáz aránya a villamosenergia-termelésben utolérte és meghaladta a szénét. S mivel az alacsony energiaárak és túlkínálat miatt az USA exportálni sem nagyon tudott, s a korábbi évekkel ellentétben Kína nem szívta fel a többletet, a hazai kereslet csökkenésével párhuzamosan lassult a szénkitermelés.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia térnyerése látványos: hatvanszorosára nőtt az elmúlt tíz évben, gyakorlatilag húszhavonta megduplázódott a napenergia kapacitás, mondta Dale. Nem csoda, hogy a BP fényes jövőt jósol neki, s mellette a szélnek és egyéb tiszta technológiáknak.