Jól szerepelt Magyarország a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hazai veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatot ellenőrző felülvizsgálatán. Stabil és jó a rendszer, de szakmai utánpótlásra és nagyobb egészségügyi tudatosságra szükség van.

Befejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 12 napos magyarországi missziója, az EPREV-misszió, mely során a hazai nukleáris veszélyhelyzet-kezelési rendszert vizsgálták felül.  A nemzetközi résztvevőkből álló csoport a nukleáris és radioktív anyagok magyarországi alkalmazóit, illetve a veszélyhelyzetek kezelésében szerepet játszó közel harminc szervezetet keresett fel és interjúvolt meg.

A vizsgálatot egy durván másfél évig tartó hazai önértékelési folyamat előzte meg, melynek eredményeképpen közel 300 oldalnyi anyag született, mondta az NRGreportnak Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. A misszió meghívásra érkezett hazánkba, hogy az összegyűlt eredményeket ellenőrizze.  „Általánosságban elmondható, hogy Magyarország jól felkészült a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetekre.A felülvizsgálatra való felkészülés során a magyar fél az önértékelést alaposan és objektíven végezte el, minden résztvevő szervezet biztosította számunkra a nyitottságot és átláthatóságot”, mondta Chris Dujkens, a holland infrastruktúra és környezetvédelmi minisztérium nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója, a misszió vezetője. Valamennyi hasonló vizsgálat és az eredmények nemzetközi szinten is nyílt. Nagyon stabil és jól kiépített rendszere miatt Magyarország rendkívül jól szerepelt, mondta Horváth.

A Paksi Atomerőmű reaktortere. Forrás: atomeromu.hu

Ezen vizsgálatok egyik nagy előnye, hogy más aspektusból látja a helyzetet egy nemzetközi szakember (gárda), mint a hazaiak, s így rámutat olyan pontokra, melyek a hazai értékelésben/értékelők számára esetleg kevésbé szembetűnő, magyarázta Horváth. 

A riportban kilenc magasabb szintű ajánlást, tizenegy alacsonyabb szintű javaslatot tettek, valamint nyolc követendő gyakorlatot emeltek ki, mondta Horváth.  Ajánlásaik között van például (az OAH számára is meglepő), hogy a sugárterhelés klinikai tünetek diagnosztizálása terén több képzésre lenne szükség, mivel a radiológiai tünetek felismerése nem szerepel kellő hangsúllyal a az általános orvosi képzésben.  Mivel a veszélyhelyzetekkel foglalkozó állomány kiöregedik, a NAÜ szeretne látni egy utánpótlás stratégiát. „Azt látják, hogyha kitörne egy veszélyhelyzet, elegendő számú személyzet áll rendelkezésre. Abban már voltak kétségeik, ha ez elhúzódna, és napokig váltani kellene az embereket, ez elegendő lenne-e”, mondta Horváth. Ezért a szervezet egy stratégiát szeretni látni, ami biztosítja, hogy lesz utánpótlás.  Az ajánlást nem a végrehajtó állomány (pl. tűzoltók), hanem a döntést meghozók, szakmai segítőkre utánpótlására vonatkozik. A misszió ajánlásainak és javaslatainak végrehajtása érdekében a magyar kormánynak akciótervet kell elfogadnia.  

A pozitív gyakorlatok közül a csoport kiemelte, hogy a magyar hatóságok proaktív módon hangolják össze veszélyhelyzet-kezelési programjukat a NAÜ újonnan kialakított nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet-kezelési biztonsági követelményeivel. Elismerték, hogy az ország aktívan részt vesz nemzetközi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatokon, saját programjának fejlesztése érdekében.

A NAÜ korábban is részt vett hasonló missziókon Magyarországon: 2013-ban a védettséget, tavaly a hatóság munkáját értékelték. A veszélyhelyzet-kezelési rendszert első ízben ellenőrizték. S ezt volt az első vizsgálat, ahol a terrorfenyegetettség miatt figyelembe vették, illetve folyamatosan vizsgálták, hogy a veszélyhelyzet kezelési csapatok és a velük együttműködők tudatában vannak-e annak, hogy védettségi esemény is bekövetkezhet, s megfelelően koordinálják-e. „Magyarországon ez nagyon jól működik, nagyon elkötelezettek vagyunk ebben”,mondta Horváth.