Az energetika sokkal kevésbé bonyolult annál, mint ahogyan azt az energetikában dolgozók szeretnék elhitetni a közvéleménnyel, ugyanakkor sokkal bonyolultabb annál, minthogy egyszerű és szakmailag képzetlen politikusokra bízzuk az energetika működtetését – mondta az NRGreportnak Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője.

Miért tartja a legtöbb ember bonyolultnak az energetikát?

Az emberek az energetikával kapcsolatos alapvető fizikai törvényszerűségekkel nincsenek tisztában. Amolyan „tudományos dolognak” gondolják, az elejétől a végéig, függetlenül attól, hogy éppen a bányászatról, a szállításról, távvezetékekről, vagy éppen a lakossági rendszerekről legyen is szó. Ezért egyfajta misztikum lengi körül a hétköznapi ember számára, hogy mi is az energia; miből keletkezik, mik azok az energiahordozók, azok hogyan állítódnak elő; egyik miért jobb, vagy rosszabb, mint a másik; miként dolgozzák fel, és hogy lesz a végén belőle villamos-áram, vagy éppen benzin az autóban. Nem ismerik a teljes értéklánc egyes elemeit és kölcsönhatásaikat sem. Ráadásul a szakemberek, akik az energetikában dolgoznak, saját prioritásaik szerint próbálnak a közvélemény felé az egyes értéklánc elemekről tudományos köntösben beszélni, vagy éppen „mellébeszélni”, így kvázi érdekeltek abban, hogy ez a misztérium fennmaradjon, mert akkor saját fontosságuk és „csodatevő képességük” is megmaradhat az egyszerű emberek szemében.

Miért nehezen átlátható az energiatermelés,forgalmazás, értékesítés?

Kifejezetten rossz és hiányos és sokszor tudatosan félrevezető a kommunikációja. Az energia magyarázata kizárólag hibás sztereotípiák összessége.

Azért „nehezen átlátható”, mert így akarják láttatni a benne részt vevők és a politikusok egyaránt. Nincs, aki értelmes, közérthető nyelven elmagyarázza az egyes értéklánc elemek funkcióját, egymás közötti kapcsolatát és a fogyasztó számára elérhető végterméket sem. Ezért aztán születnek az összeesküvés elméletek a gáz „rossz” fűtőértékéről, arról, hogy miért ilyen, vagy olyan színű a láng a tűzhelyen, és miért forr fel lassabban a lábosban a leves, mint korábban.  Villamosenergia-termelésről és a hálózatok működéséről semmit nem tudnak az emberek, sőt inkább félnek tőle, mintsem meg akarnák ismerni. A környezetvédők is inkább azt a képzetet erősítik a folyamatos riogatással, hogy az emberek valamiféle rossz dolognak tartsák az energetikát, ami tönkre teszi az életet. A nukleáris energiát valami csúnya és ördögi dolognak tartják, a szén, vagy éppen a szénhidrogén bányászatról azt gondolják, hogy kizárólagos funkciója, hogy szennyezze a levegőt; a megújuló energia viszont nagyon „szép, csak drága”, inkább úri huncutság. „Mert a magyar politikusok nem hagyják, hogy a kisembernek is része lehessen a jóból, bezzeg a németek…”

Melyek az értéklánc legkomplexebb elemei, melyek komoly szakértelmet igényelnek?

A kérdésfeltevés meglehetősen előítéletes, mert azt feltételezi, hogy az energetikában vannak fontos és kevésbé fontos elemek, s vannak, amelyekhez kevés képzettség is elég, míg más területein magasan képzett tudósok dolgoznak. Pedig nincs olyan eleme, ami ne igényelne szakértelmet. Azt csak a politikusok gondolják, hogy szakértelem és a rendszerek összefüggései nélkül is szabályozható és irányítható az energetika. Az energiahordozók bányászata épp úgy komplex műszaki tudomány, ahogyan az energia előállítása is. Miképpen a szállító, távvezetéki rendszerek fizikai törvényszerűségeinek ismerete és a működtetés egyensúlya sem könnyedén megoldható feladat. De nem kevésbé bonyolult az elosztó rendszerek kialakítása, hiszen a fogyasztók számára minden esetben a saját ellátásuk biztonsága és folyamatossága a legfontosabb mérőszám, így az energiarendszerek jósága számukra ebben nyilvánul meg. Az energiakereskedelem pedig komplexitásában, szállíthatóságában és a különféle energiahordozók egyenszilárdságában is különbözik a hagyományos áruk kereskedelmétől.

Mennyire bonyolult a hazai szabályozás? Tud ellenpéldát hozni más országokból, ahol egyszerűbb? Túlszabályozottnak tartja-e az ágazatot, az értéklánc bármely elemét?

A hazai szabályozás nem bonyolultabb, mint máshol Európában, csak mások a prioritások. A műszaki, biztonsági szabályozás megfelel a kontinentális európai szabályozásnak, a szakértelem, a rendszerek kiépítésének követelményei európai színvonalúnak mondhatók.

Holoda Attila

A kereskedelmi oldala és az állami tulajdonlás erőltetése persze rányomja a bélyegét arra, hogy valóban minden szabályozás az átláthatóságot és a hazai energiatermelés érdekeit szolgálja. A politikai szándékok felülírják a szereplők gazdasági lehetőségeit s érdekeit, a lakossági ár mindenhatósága (rezsicsökkentés, mint választási eszköz) károsan hat a szabad és fogyasztóbarát kereskedelem kialakulására. A legnagyobb probléma a kiszámíthatósággal van, a kereskedelmi és tulajdonviszonyokat szabályozó jogszabályok akár naponta is változhatnak, így nehezen tudják az energetika szereplői megtervezni a hosszú távú működtetés pénzügyi és fizikai feltételrendszerét. Az energetikai rendszerekhez való szabad és egyenlő hozzáférés még mindig átláthatatlan prioritásokon alapul, vannak szereplők, akik könnyebben férnek hozzá a rendszerekhez. A tarifarendeletek nem kiszámítható és jól kalkulálható módon készülnek, hanem egyes szereplők érdekeit szolgálják, így korlátozva a részvétel lehetőségét és tervezhetőségét is.

Hogyan lehetne ezt a komplex területet a fogyasztó számára is érthetőbbé tenni?

Egész egyszerűen és érthetően el kell magyarázni az emberek mi az energia, mi az energetika, hogyan keletkezik, hogyan jut el hozzájuk és milyen tényezők befolyásolják az ellátás biztonságát. Felnőttként kellene viszonyulni a fogyasztókhoz!

 (A tájékozodás az NRGreport honlapján is elkezdhető, például itt – a szerk.)

Cikksorozatunk következő válaszadója ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója lesz.