Sokféle kockázat van az energiakereskedelemben, melyek jellemzően abból adódnak, hogy beszerzési és az értékesítési oldalon eltérő szerkezetű és árazású szerződések vannak – mondta Garai Dániel, a MET Magyarország pénzügyi és üzletfejlesztési igazgatója.

Mivel foglalkozik egy üzletfejlesztési igazgató?

Sokan másképp definiálják az üzletfejlesztést, ami nem egy egzakt szakma. Számomra három dolgot jelent: az alaptevékenységen túlmutató új termékek, szolgáltatások, üzleti tevékenységek létrehozását célozza. Emellett fogyasztói igényeket próbál kielégíteni, és az üzleti tevékenység eredményességét növelni. A harmadik nem annyira feltétel, inkább jellemzője, az alaptevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolható termék vagy üzletfejlesztés. Energiakereskedőként az alaptermékünk különböző elemekből áll össze, és jellemző a pénzügyi termékek jelenléte.

Milyen pénzügyi termékeket tartalmaznak ezek a termékek? Shortolással, longolással, pozíciófedezéssel is foglalkoztok?

A fentiekhez hasonlóakkal is. A fogyasztó a működő gázszolgáltatás mellett nem feltétlenül érzékeli, hogy léteznek pénzügyi termékek. Például egy halasztott fizetési rendszeren keresztül, egy átutalásos számla esetében, egy hiteltermék is benne van csomagban – ezzel hitelez a szolgáltató a fogyasztónak. Ennél komplexebb termékek is vannak: ilyenek a kockázatkezelési pénzügyi termékek, melyekkel szintén foglalkozunk.

Sokat fejlődött, átalakult a gázpiac az elmúlt 10-12 évben. A piacnyitás előtt, a korábbi rendszerben az egyetlen nagy gázkereskedő vásárolta meg a gázt jellemzően Oroszországból, ami ezután szabályozott áron jutott el a további kereskedőkhöz, végfogyasztókhoz, nem volt szükség ezekre a termékekre. Amikor megnyílt a piac, eltérő árazás, szerződéstípusok jöttek létre, megjelentek a különböző devizákban kötött megállapodások, amit kezelni kell.

Mit jelent a gyakorlatban a kockázatkezelés? Milyen piaci kockázatok vannak az energiakereskedelemben?

Sokféle kockázat van, ezek közül az árfolyamkockázatok például, melyek jellemzően abból adódnak, hogy beszerzési és az értékesítési oldalon eltérő szerkezetű és árazású szerződések vannak; például különböző devizanemben fut két szerződés. Szerződéskötéskor létrejön egy  úgynevezett  nyitott pozíció, ami más devizanemben van, mint a beszerzés.

Ezt a pozíciót zárja le a szolgáltató, kereskedő, oly módon, hogy ugyanebben a pillanatban a piacon ezzel azonos értékű, ellentétes irányú pozíciót vesz fel. A két kockázat egymást kioltó hatása eredményezi, hogy a tervezett pénzáramhoz hozzájut a kereskedő.

Olyan eseményeket próbálnak tehát kezelni, melyeket nem látnak előre.

A kockázatkezelés lényege, hogy anélkül tudja a kereskedő a kockázatot előre kezelni, hogy tudná, mi fog történni a piacon: ezt senki sem tudja biztosan. Ám ezeknek a tudatosan felmért pozícióknak ellentétes irányú kezelésével elérik, hogy bárhogy is változik a szerződés értéke, az ellentétes ügylet értéke ellensúlyozni fogja azt.  A kockázatkezelés akkor jó, ha előre gondolkozik az ember. Ezért fontos, hogy  akkor kösse meg a kockázatkezelési fedezeti ügyleteket, amikor a másik pozíciója keletkezik, mert később, ha elmozdul a piac, ennek kezelésére nem feltétlenül nyílik erre mód –  egy spekulatív pozíció jön ezzel létre a cégnél..