Az olajipar és az olajárak várható alaklulását, a palaolaj cégek ismételt felfutását árgus szemekkel figyelő elemzőcégek és kormányzati hivatalok rendszerint megfeledkeznek az egész szektor működését alapjaiban meghatározó, de kevés figyelmet kapó iparágról, ami köszöni szépen jól van, sőt további fejlődés előtt áll. Ez nem más, mint a homokbányászat. 

A palaolajforradalommal új szereplők is megjelentek az olajcégek környékén, mégpedig a hidraulikus repesztéses (fracking) bányászathoz nélkülözhetetlen homok kitermelői és szállítói. Az eljárás során ugyanis először kémiai anyagokkal kevert vizet pumpálnak az olajkutakba, majd, hogy a parányi repedések kitáguljanak, nyitottak maradjanak és a lehető legtöbb olajat adják, homokot fecskendeznek a furatba. Amikor a palaolajcégej arról beszélnek, hogy növelni szeretnék a kitermelést, ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű homokra van szükségük. A képlet egyszerű: minél több homokot pumpálnak a járatokba, annál több olajat hozhatnak a felszínre. 

Az olajárak mélyrepülését az palaolajcégek mellett az amerikai homokbányákat üzemeltető kisebb-nagyobb vállalatok is megszenvedték. Most viszont, az árak emelkedésével újra reneszánszukat élhetik ezek a cégek. A magasabb olajárak azt eredményezik, hogy egyre több palaolajcég kezdi meg újra a kitermelést, ehhez pedig megint csak homokra van szükségük. 

A fracking-homokpiac újbóli felvirágzásának egyik jele, hogy az egyik legnagyobb amerikai bányavállalat, a U.S. Silica bejelentette egy kisebb riválisa, az NBR Sand felvásárlását 210 millió dollárért. A texasi központú NBR csupán egyetlen homokbányát üzemeltet, amely viszont éves szinten 2 millió tonna homok kitermelésére képes. 

A felvásárlás egy másik fontos körülményre is rávilágít, nevezetesen az olcsóbb barnahomok térnyerésére, amilyet pélául az NBR Sand is bányászik. A palaolajforradalom idején a legtöbb olajcég a főként Minnesotában és Wisconsinban bányászott fehérhomokot használta, mert ez erősebb fajtájú homok. Azóta azonban kiderült, hogy a barnahomok nemcsak 25 százalékkal olcsóbb, de legalább olyan jól használható a fúrásokhoz, mint jobb hírnevű társa. 

A U.S. Silica datai szerint mára a palaolaj cégek több mint 40 százaléka barnahomokot használ a kitermeléshez, ez az arány 2014-ben még 16 százalék volt. A kereslet pedig várhatóan tovább nő. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint, ha az olajár 60 dollár fölé emelkedik, akkor a homok iránti kereslet meghaladhatja a 2014-es rekordot, a 64 millió tonnát évente. A dologgal csak egy probléma van: egyelőre nem úgy tűnik, hogy belátható időn belül tartósan e szint fölött lesz az olajár. 

Közben persze a homokbányacégek sem tétlenkednek: folyamatosan fejlesztik hatékonyságukat, új piacokat keresnek, ezek hatására pedig a bűvös 60 dolláros olajárszint alatt is bőven számíthatnak majd keresletre a következő években – írja az Oilprice.com.