NRGreport
Menü

Mindent vihet a kínai palagáz

Kína óriási összegeket áldoz saját palagáztermelésének felfuttatására annak érdekében, hogy minél inkább csökkentse energiafüggőségét. Az ambiciózus tervek, ha megvalósulnak, teljesen átalakíthatják a világ gáziparát és mélybe lökhetik a gáz árát. 

Kína évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy fejlessze saját palagáz kitermelését. A törekvések eddig vegyes eredményekkel jártak elsősorban az ország kedvezőtlen geológiai adottságai miatt. A technológiák fejlődésével azonban Ázsia legnagyobb gazdaság most már jó úton halad afelé, hogy a világ második legnagyobb földgázkitemelőjévé váljon. 

Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) nemzetközi energiaipari kilátásokat összegző 2016-os jelentése szerint Kína tavalyi napi 14 millió köbméteres palagáztermelése 2040-re elérheti a napi 400 millió köbmétert. Bár ez a dátum még messze van, az elemzésben vázolt növekedés így is óriási léptékű, Kínának pedig több oka is van arra, hogy ebbe az irányba haladjon. 

Az első ok, hogy a nagy kínai olaj- és gázcégek nemcsak az alacsony olajárak miatt szenvednek, hanem az egyre kisebb hozamot adó olaj- és gázmezők is fejfájást okonak nekik. E mezők egy része már a teljes kimerülés közelébe került. Az ország energiaigánye ugyanakkor nemhogy nem csökken, de olyan mértékben nő, hogy az ország már a világ legnagyobb energiafelhasználója lett, a fogyasztás 30 százalékkal haladja meg az Egyesült Államokét. 

A második ok, hogy Kína ugyan még mindig elsősorban az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló szénre alapozza az energiaigánye kielégítését, de egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokra is. A palagáz pedig tiszta alternatívája lehetne a szénnek. 

Harmadsorban pedig a kínai gazdaság az eddigi nehézipari jellegtől egyre inkább a szolgáltatásokon alapuló gazdasági modell felé halad. Ez természetesen rossz hír azoknak az energiaexportőröknek, akik a kínai gazdaság és ipar energiaigényében bíznak, ugyanakkor ez a váltás nem egyik napról a másikra zajlik majd le, ráadásul ha Kína el is vész számukra, még mindig ott van India, amely fokozatosan átveszi Kína helyét az ipari energiafogyasztás területén. 

Ami az olajcégeknek kedvezőtlen, a gázcégek számára kedvező lehet. Ezt már jó ideje felismerték a nagy nemzetközi gázipari vállalatok, amelyek most arra játszanak, hogy a gáz iránti növekvő kínai igényeket az ország nem tudja saját forrásból kielégíteni. S bár egyes elemzők szerint a kínai palagáz csupán egy felfújt lufi, a történelem során Kína már többször is megmutatta, hogy nem ismer lehetetlent. Az ország valami hasonlót szertene véghezvinni, mint az Egyesült Államok, amely a palaolaj és palagázforradalomnak köszönhetően mára gyakorlatilag önellátóvá vált az energiahordozók tekintetében. 

A kínai önellátás, amennyiben megvalósulna természetesen erősen negatív hatásokkal járna a nemzetközi gázárakra. Ez persze nem zavarja a pekingi vesztést, amely mindenáron csökkenteni akarja energiafüggőségét és hajlandó óriási összegeket áldozni a hazai palagázkészletek kiaknázására, amely egyébként becslések szerint a világ legnagyobb ilyen készlete, 1,7-szer nagyobb, mint ami az Egyesült Államok rendelkezésére áll - írja az Oilprice.com.

Forrás: Oilprice.com