Trading

Ellentétes erők gerjesztik az olajpiac fordulatait

Végh Zsófia | 2016.08.22. 06:00

Nagyon lassan alkalmazkodnak a befektetők az új olajárkörnyezethez, mondta az NRGreportnak Sándor Dávid, a KBC Securities vezető elemzője, aki a a várható olajárakról és energiacégek profitkilátásairól is beszélt.​ Interjú.

 

Nincs kézzelfogható jele annak, hogy a termelés korlátozásáról szóló ígéretet Szaúd-Arábia és Oroszország tartaná. A szeptemberre meghirdetett OPEC-gyűlés hírére az olaj árfolyama mégis emelkedéssel reagált.

Sándor Dávid

Sándor Dávid 2012-ben csatlakozott a KBC Equitas elemző csapatához
8 éves tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik. Kiemelkedő szaktudás az olajipar, bankszektor és ingatlanszektor, és bizonyos nyersanyagpiaci termékek területén. Mielőtt a KBC-hez csatlakozott, a Portfolio.hu részvényelemzési részlegén dolgozott. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi Befektetéselemző és kockázatkezelő szakirányán végezte.

.Még ha be is fagyasztanák a termelést – Szaúd-Arábia és Oroszország is csúcson termel – a korlátozás a rövidtávú túlkínálatos piaci helyzetet nem oldaná fel. Az olaj árfolyamának hétről-hétre történő változásaiban sokat számít a hangulat, például az, hogy hogyan pozícionálják magukat a nagyobb hedge fundok, intézmények. Az elmúlt egy hónapban, ahogy közel húsz százalékot esett az olaj ára, a short állomány mértéke (az eladásra fogadó pozíciók) rekord közeli szintre emelkedett. Amikor kialakul egy ilyen egyirányú pozícionáltság, akkor szokták azt mondani, hogy aki akarta, már eladta az olajat. Az OPEC-ülés hírére ezeket a short pozíciókat óvatosságból lezárják, ami vételi erőt generál a piacon. Ez feljebb hajtja az olajárat, s szerepet játszott abban, hogy tempósan emelkedett árfolyam az elmúlt napokban.

A találkozóig milyen mozgásokkal lehet számolni?

A short állomány leépítése felfelé mozgatja az olaj árát – ez történt februárban-márciusban – amikor mélypontot ütött az ár, s emelkedni kezdett, ez a technikai tényező most is feljebb tudja nyomni az árat.  Fundamentális oldalon azonban még mindig sok a kérdőjel. A nyersolaj és finomított olaj készletek rekordszinten, jóval átlag felett vannak. S idő kell ahhoz, míg ezek a készletek leépülnek, ami tartósan nyomás alatt tartja az olaj árat. Ezek eredőjeként a negyven-ötvendolláros ársáv reális lehet szeptemberre.

Van különbség aközött, hogy a gyenge kereslet vagy a túlkínálat miatt csökken az olaj ára?

Amikor 2008-2009-ben a világgazdaság válság miatt az olajfogyasztás visszaesett, az olaj ára is esett. Ám amint kimászik a gazdaság a gödörből és talpra áll, a kereslet és az olaj ára is gyorsan visszarendeződik. Ha kínálati oldalon van többlet, több időre van szükség ahhoz, hogy megszűnjön az árfolyamra gyakorolt negatív hatás. A beruházásokba ölt milliók miatt ugyanis a nagy cégek addig termelnek, amíg lehet. Ezt viszont a kereslet lassú növekedése csak hosszú idő után tudja behozni, a túlkínálat árfolyamra gyakorolt negatív hatása ezért jobban elhúzódik, s évekbe telhet míg visszakúszik egy magasabb tartományba.

Milyen hatást gyakorol az energiacégek papírjainak árfolyamára, ha továbbra sem stabilizálódik az olaj árfolyama?

Az ideihez képest jövőre talán magasabb lesz az olaj átlagárfolyama, ami minimális profitnövekedést eredményezhet majd az energiaszektorban. Talán még úgy is, ha közben a finomítói környezet valamelyest tovább romlik. Az olajcégeknél továbbra is tart az alkalmazkodás időszaka – sokan csökkentették a CAPEX-et, a költségeket. A költségcsökkentések jótékony profitra gyakorolt hatása egyre inkább kezdi majd éreztetni hatását, de természetesen a profitfolyamatokat még így is elsősorban az olajár mozgása fogja befolyásolni.

A befektetők alkalmazkodtak ehhez a helyzethez?

A nagy házak elemzései szerint nem, vagy legalábbis nagyon lassan alkalmazkodnak a befektetők az új olajárkörnyezethez. Ezeket a cégeket sokáig, még a harminc-negyven dollárra eső olajárak mellett is hatvan-hetven dolláros környezet alapján árazták.

Mi az oka ennek?

Hosszabb távon akár reális is lehet a 60-70 dolláros magasság az olajpiacon, a következő években azonban az amerikai palaolaj megjelenése miatt bőven vannak ezzel kapcsolatos kérdőjelek. Az új és egyébként egyre hatékonyabban, olcsóbban alkalmazható kitermelési technológiák sokat módosítanak azon, hol lehet az olaj ára. Ha ugyanis kellően magas szintre emelkedik az árfolyam, úgy 50 dollár felett a palaolajtermelők ismét beindítják a termelést, s újra nagyobb mennyiség kerül a piacra, lefele nyomva az árfolyamot. Ahhoz idő kell majd, hogy a kereslet képes legyen ezeket a mennyiségeket is felszívni, és hogy az olajár tartósabban is a 70 dolláros magasságban tudjon stabilizálódni.

Érdemes most energiacégek papírjait venni?

Szektoron belül is nagy az eltérés, érdemes az egyes cégek részvényeit egyedileg vizsgálni.  Azon cégek, ahol az eladósodottság mértéke, az olaj- és upstream kitettség nagy, jelentősebb árfolyameséseket tapasztaltak. A szektor ezen részében alacsonyabb az értékeltség, de ez nem véletlen:  kockázatosabb is őket vásárolni, hiszen például rossz esetben nem biztos, hogy vissza tudják kötvényeiket fizetni, ha az olajár tartósabban is alacsony szinten ragad. A nagyobb cégek papírjai viszont biztonságosabbak, hiszen  a cash cost (egységre eső termelési költség – a szerk.) alacsony, s alacsonyabb olajárfolyam mellett is tudnak profitábilisan termelni, az eladósodottság mértéke is komfortosnak mondható, stb. Ám ezt meg kell fizetni, hiszen ezek a többiekhez képest magasabb árazáson forognak.

Ebben a – palaolaj által is generált – új helyzetben, továbbra is azonos befolyással bírnak az olaj és az energiarészvények árfolyamára a klasszikus makrogazdasági mutatók?

Rövidtávon továbbra is van hatásuk a makrogazdasági adatközléseknek – ha a várakozásnál jobb adatot látunk, megveszik a részvényeket, leegyszerűsítve így néz ki az összefüggés. Nem kizárólag az energiarészvényeket – ilyenkor megvesznek képletesen értve „mindent”. Az olajcégeknél annyiban más a kép, hogy itt túltermelési helyzet van, nem olyan, amit a keresleti oldal változása hónapról-hónapra fel tudna oldani. Vagyis közel sem biztos, hogy ilyen helyzetben az egyébként a keresleti oldal alakulása miatt fontos makroadatok akkora hatást tudnak tartósan kifejteni ezeknek a részvényeknek az árfolyamára.  Ilyen helyzetben felértékelődnek ugyanis azok a statisztikák, amik a kínálati oldal állapotáról üzennek: az amerikai fúrótornyok számának alakulása, a heti szinten megjelenő készlet és kitermelési adatok, de természetesen a nagy szervezetek havi jelentései is ilyenek.

Hogyan hat a cégek energiapapírjaira az egyes országok zöld törekvéseiből, jogszabályok által előírt kötelezettségeiből adódó sokszor kényszerű szerkezetváltás?

A szabályozói kényszer szülte helyzetek értelemszerűen még az egyébként nagy piaci erővel bíró cégek teljesítményét is agyonnyomhatják. Az RWE vagy E.On példája is ezt mutatja. Az atomenergia felől elforduló német törekvések a két cég profitkilátásait gyökeresen átrajzolták, amit részvényeik árfolyamzuhanása is jól tükrözött: lehet bármilyen ügyes, költséghatékony a menedzsment, ezekkel a külső adottságokkal igazából nehéz mit kezdeni. 

  Végh Zsófia
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.