Fejlesztenek, építenek, gyártó cégeket „kímélnek meg” értékes labormunka elvégzésétől – s eközben a szépen haladnak felfelé a világranglistán. A Budapesti Műszaki Egyetem elektromos hajtású autóval versenyző csapata, a BME Formula Racing Team tudás tekintetében nem, legfeljebb költségvetésében marad el a nyugat-európai csapatoktól. A versenyzés hátteréről az NRGreport Sipos Gábor team menedzsert kérdezte.
Jellemezhetjük a BME FRT-t, mint egy egyetemi hallgatók alkotta és általuk menedzselt Forma-1-es csapatot?
A BME Formula Racing Team (BME FRT) a legrégebben alakult magyarországi Formula Student Csapat. A Formula Student verseny(sorozat) egy, az egyetemi hallgatók számára szervezett nemzetközi autó- és projektmenedzsment verseny – a hallgatók teremtik meg a hátteret ahhoz, hogy versenyautót építsenek. Magába foglalja a tervezést, az összeszerelést, a gyártást, a tesztelést, a szponzorok megnyerését, amit mérnöki és nem mérnöki (üzleti, stb) szaktudásukkal végeznek az egyetemisták. A csapat 2007-ben alakult, azóta Miskolcon, Győrben és Kecskeméten is alakultak csapatok. A BME Formula Racing Team az idei versenyév alapján a legeredményesebb hazai csapattá lépett elő. Idén négy nemzetközi versenyen szerepeltek, kiemelkedő eredménnyel. |
Valóban hasonló, csak kisebb a lépték. A Forma-1 sem kizárólag az autókról szól, komoly gépezet működteti/ áll mögötte. Itt mindenki kezdő, emiatt valamivel nehezebb. Állandó a rotáció, ám a Forma-1-gyel ellentétben nem egymást között cseréljük a szakembereket, folyamatosan érkeznek az új hallgatók, akiknek még nem nagyon van gyakorlati tapasztalata, pláne versenyautó építés terén. A tapasztalt, rutinos hallgatók pedig távoznak, többnyire a minket támogató cégek egyikéhez. De volt példa arra is, hogy nagynevű versenycsapathoz: például a Forma-1 –es Red Bull Racingnél is dolgozik egy ex-FRT-s mérnök.
Kizárólag elektromos hajtású autóval foglalkozik a csapat?
2013-tól kizárólag az elektromos meghajtásra fókuszál a csapat, de a Formula Student világában ugyanúgy él a benzines vonal. Minden versenyen van benzines és elektromos mezőny is. Lényegesen nagyobb potenciált látunk az elektromos hajtásban: 2015-től összkerekes autókkal versenyzünk, amiben még több lehetőség van. A csapat célja, hogy versenyt nyerjen, s ehhez az elektromos és összkerekes hajtás visz a legközelebb. 2015-ig csak hátsókerék-meghajtású autóink voltak, ekkortól azonban, csatlakozva az élmezőnyhöz, a mi autóinkon is mind a négy kerék hajt.
Egy-egy ilyen fejlesztés tisztán az egyetemi hallgatók tudásának eredménye, vagy merítetek nemzetközi példákból, megoldásokból?
Követjük, mely csapatok érnek el jó eredményeket – az ő megoldásaikra, koncepcióikra érdemes odafigyelni. Tisztán látszott például, hogy az első, problémamentesen működő összkerekes autók kiemelkedő eredményeket érnek el, ezt figyelembe vettük a 2014-es koncepcióválasztáskor. A megvalósítás lehet saját fejlesztés, de például a motort, a motorvezérlő csomagot vásároljuk, s eköré építjük saját alkatrészekből a gépészetet, az elektronikát, amik viszont saját fejlesztések.
Sipos Gábor és a versenyautók.
Létezik bármilyen követelmény az autók fejlesztését, egyediségét illetően?
Egyediségre vonatkozó kritérium nincs. Egy részletes szabályzat szabja meg, hogy a járműveknek milyennek kell lenniük. Elsősorban biztonságkritikus szempontokat és járműspecifikus kikötéseket tesznek, ezen belül van a mi mozgásterünk. A FS mezőny sokkal változatosabb, sokkal nagyobb a szórás, mint a F1-es, nincs annyira megkötve a kezünk.
A szponzoroktól kapott alkatrészek, a vásárolt elemek mennyire szabják meg a fejlesztés irányát?
Mivel azt adják, amit kérünk, nem szabják meg. Mi tudjuk, mi kell ahhoz, hogy jól szerepeljünk a versenysorozatban, ehhez az év elején kitaláljuk a koncepciót. Az, hogy a szükséges elemeket be tudjuk-e szerezni szponzoroktól, vagy meg kell vásárolnunk, másodlagos kérdés. A döntést az határozza meg, hogy mi mit gondolunk a legjobbnak, hogy tudjuk a legjobb eredményt elérni.
Hányadik a csapat a nemzetközi összevetésben?
Jelenleg a világranglista 50. helyén állunk – a 2014-es német versenyen elért eredményünk az utolsó, amelyet alapul vesz a rangsor – ám ez változni fog. Nagyot lépünk előre, amint az idei versenyek eredményeivel frissítik a rangsort, ebben biztos vagyok.
Hogy fest egy versenyszezon? Hogy szerepeltek ebben az idényben?
A szezonok hasonlóan épülnek fel: ősszel lefektetjük a koncepciót, januárban véglegesítjük a terveket, majd májusig gyártásban vannak az alkatrészek, ezután következik a „roll-out”, látogatók előtt kigurul az autó, majd jönnek a versenyek a nyár folyamán. Az összkerekes autót 2014 elején kezdtük el fejleszteni, 2015-re készült el. Azonban akkor még nem volt olyan stádiumban a projekt, hogy jól tudjunk szerepelni. Erre a szezonra tökéletesítettük, s rengeteget teszteltük – ez nagyon fontos a jó eredményekhez. Igy indultunk neki eddigi leghosszabb és legsikeresebb szezonunknak. Négy versenyt vállaltunk, Németországban kezdtünk az egyetlen nem hivatalos FRT versenyen. A meghívásos versenyen, amelyen hét csapat vett rész, egyedüli magyarként indultunk és meg is nyertük. A következő három FS versenyen már népesebb volt a mezőny. Az angliai állomáson 107 csapat közül nyolcadikként végeztünk. A következő két versenyt Magyarország rendezte, az első a kelet-európai nevezőkre volt kihegyezve, ez volt a Formula Student East. Itt harmadikak lettünk, a gyorsulási versenyszámot megnyertük. A második hazai verseny, a Gönyűben augusztus végén szervezett Formula Student Hungary volt, ahol komoly műszaki problémákkal kellett megküzdenünk, ám végül sikeresen elindultunk a versenyen. Összesített hetedik helyet sikerült elhoznunk a nagyjából negyven csapatot számláló mezőnyből.
Hány emberre van szükség a versenyzéshez? Mekkora költségvetéssel dolgozik a csapat?
Ötven fős a csapat: főállásnyi és mellékállásnyi időt fordítanak a csapatra, kinek mennyi ideje marad az egyetem mellett. A költségvetéssel kapcsolatban mindig óvatosan fogalmazunk, nehéz pontos összeget mondani. Egy autó ára nagyjából egy középkategóriás sportkocsi árával vetekszik. Ebben persze nincsen benne sok, a támogatóinknak köszönhetően megspórolt költség, illetve a csapattagok mérnöki és egyéb óradíjának az értéke.
Fejlesztéseiket követik a szponzorcégek, melyek közül sokan később alkalmazzák a hallgatókat. Mennyire folyik az iparági trendekkel párhuzamosan a tervezés? Születnek olyan megoldások, amelyeket, a cégek is átveszik?
Nehéz megítélni. Elektromos hajtással foglalkozunk, ami önmagában előremutató és érdekes – ehhez kapcsolódóan sok területet felölelő tevékenységet végzünk. A nálunk dolgozó mérnökök rengeteg tudást halmoznak fel, amelyek hasznosak a velünk szoros kapcsolatban lévő (gyártó)cégeknek. Tudunk olyan adatokkal szolgálni, amelyek miatt nem kell külön labort felhúzniuk például technológiai adatszerzés céljából, s előre tudnak lépni. Ilyen együttműködésre akadt már több példa is.
Hol helyezné el a magyar csapatot egy nyugat-európai mérnöki gárdával összevetve?
Sok múlik azon, hogy milyen módszertannal állunk egy új autó tervezéséhez. Ebben kiemelt szerepet kap a benchmarking. Megnézzük, hogy azon kérdésekre, amelyekre választ keresünk, más a világban mit talált. S ha kell, jobbat találunk ki, vagy ötvözzük őket.A top csapatokhoz képest jóval kevesebb anyagi és egyéb lehetőségünk van, amit tudatos tervezéssel, építkezéssel s minél egységesebb csapattal igyekszünk pótolni. Mérnökállományt tekintve semmivel sem állunk hátrébb – bizonyítja ezt az FS UK nyolcadik helyezésünk, ahol nagyon komoly csapatokat sikerült megelőznünk. Jövőre szeretnénk tovább javítani az eredményeken.
Nagyobb az érdeklődés a csapat iránt: számoltok több szponzorral?
Az idei év eredményeit figyelembe véve igen jó a tárgyalási alapunk, egyértelmű esélyt látok arra, hogy ezen a téren is lesz fejlődés. Akár a meglévő támogatókkal tudjuk szorosabbra fűzni kapcsolatunkat, vagy új támogatókat tudunk magunk mellé állítani. A szezon közben sikerült két nagyobb céggel megállapodnunk úgy, hogy ezek az eredmények még nem is voltak az asztalon.