Aszódi Attila szerint hamarosan várható a Paks II. beruházás végleges uniós jóváhagyása.

A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az atomenergia használatát és fejlesztését támogató Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) Londonban rendezett idei éves konferenciáján tartott beszédet.

A rendezvény pénteki munkanapján az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke éppen egy hete azt mondta: Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés "pozitív elrendezéséhez".

Aszódi Attila nagyon biztatónak nevezte, hogy ez az Európai Bizottság illetékes alelnökének szájából hangzott el. A kormánybiztos kijelentette: még két kérdés, a versenyjogi és a beszerzési háttér vizsgálata nyitott, de a bizottsági alelnök legutóbbi kijelentései azt mutatják, hogy e vizsgálatok is nagyon közel állnak a lezáráshoz, az Európai Bizottság vélhetően néhány héten belül meghozza e döntéseket.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e hasonlóságot találni a délnyugat-angliai Hinkley Point C atomerőmű-beruházás ügye és a Paks II. beruházás között, Aszódi Attila kijelentette, hogy ebből a szempontból nincsenek párhuzamok a két beruházás között. Az angliai építkezés fővállalkozója, az EDF mindenképpen más partnereket is be akart vonni a Hinkley Point finanszírozásába, és a bizonytalanná vált helyzetben a kínaiak léptek be társfinanszírozóként. Ráadásul a finanszírozók lesznek az erőmű tulajdonosai és üzemeltetői. Nagy-Britanniában időközben kormányváltás történt, és az új brit kormány felülvizsgálta a beruházás hátterét; ezért késett az eredetileg július végére várt végleges londoni jóváhagyás.

"Paks II. esetében más a helyzet, a program legelejétől kezdve teljesen egyértelmű a pénzügyi és a tulajdonosi konstrukció, illetve a felelősségi viszonyok, kulcsrakész erőművet építtetünk, ráadásul a kezdetektől egyértelmű követelmény, hogy nálunk az erőmű új blokkjai is 100 százalékos magyar állami tulajdonban legyenek, és azokat a magyar fél üzemeltesse" – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Hozzátette: a magyar kormány a paksi beruházás kezdetétől fogva gyakorolja azt a fajta erős felügyeletet, amilyenhez a brit kormány e héten meghozott engedélyező döntésével a Hinkley Point C beruházás folytatását kötötte.

A londoni konferenciáról szólva Aszódi Attila elmondta: a WNA által megfogalmazott álláspont szerint ahhoz, hogy a világ az éghajlatváltozás elleni küzdelem célkitűzéseit teljesíteni tudja, 2050-ig a villamosenergia-termelés 25 százalékának nukleáris forrásból kell származnia. A szervezet számításai szerint ez hozzávetőleg ezer gigawattnyi új atomerőmű-kapacitás kiépítését igényli, és ehhez 800-1000 új atomerőművi blokk építésére lenne szükség 35 év alatt.

Kijelentette: a konferencia részvevői egyértelműen úgy látják, hogy a széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermeléshez, az ellátásbiztonság garantálásához az atomenergiának nemcsak hogy meg kell maradnia a termelési portfólióban, de növelni kell részarányát.

A konferencián kiemelt téma volt a Hinkley Point C beruházás engedélyezéséről e héten hozott brit kormánydöntés is, hiszen Nyugat-Európában régen nem indult új atomerőmű-építkezés, és a brit döntés új lendületet adhat az európai nukleáris iparnak – mondta Aszódi Attila.

Hangsúlyozta: a számítások szerint a paksi blokkok termelési önköltsége 55 euró/megawattóra környékén lesz, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a villamosenergia nagykereskedelmi ára e szint fölött lesz már az első üzemévben, és azt követően is további piaci árnövekedés várható. Ez azt jelenti, hogy a paksi erőmű új blokkjai az üzemelés első évétől kezdődően nyereségesen termelnek majd – mondta a kormánybiztos. Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból Magyarországnak építenie kell hosszú távon is a nukleáris energiára – tette hozzá.

A megújuló energiaforrások fokozott használatát szorgalmazó kezdeményezésekről Aszódi Attila azt mondta: a villamosenergia-rendszerben stabilitásra van szükség, és ez olyan infrastruktúrát is igényel, amely időjárástól, napszaktól és évszaktól függetlenül rendelkezésre áll. Az alapterhelést az atomerőmű tudja Magyarországon biztosítani, a megújulók szerepe növekedni fog, de csak kiegészítő áramtermelőként tudnak működni, az atomerőművet technológiai okokból nem tudják kiváltani. Ahogy arra a Nemzetközi Energiaügynökség legutóbbi jelentése is rávilágított: hagyományos energiatermelési befektetések nélkül hosszú távon nem garantálható az áramellátás-biztonsága, pedig az minden országban alapvető társadalmi és gazdasági érdek – hangsúlyozta a kormánybiztos.