A TiSA szolgáltatáskereskedelmi egyezmény súlyosan hátráltatná a globális éghajlatvédelmi erőfeszítéseket, és nagyvállalatok érdekeinek rendelné alá környezetünket és egészségünket, a Greenpeace szerint.

Ezek derültek ki a Greenpeace Hollandia által a tisa-leaks.org oldalon, kedden kiszivárogtatott dokumentumokból. A Greenpeace Magyarország azt várja a kormánytól, hogy a magyar emberek érdekeit képviselje, és ne támogassa a jelenleg is tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodásokat: a Kanada–EU közötti CETA-t, az USA–EU közti TTIP-t, valamint a TiSA-t.

A Greenpeace holland irodája kedden közzétette a TiSA-ról kiszivárgott dokumentumokat, valamint az energetikai szolgáltatásokról szóló mellékletről készített saját elemzését. A TTIP-hoz és a CETA-hoz hasonlóan a döntéshozók a TiSA-ról is a nyilvánosság teljes kizárásával, a hétköznapi állampolgárok és a környezet érdekeinek rovására tárgyalnak – a környezetvédő szervezet szerint. A felek a dokumentumok egyes részeit az egyezmény aláírása után még öt évre titkosítanák, és az eddig a nyilvánosság kizárásával tárgyalt egyezményt már az idei év végén véglegesítenék, áll a Greenpeace közleményében.

A TiSA-dokumentumok kiszivárogtatásának különleges aktualitást ad a TiSA 20. tárgyalási forduló, melyet kedden tartanak Genfben, 50 állam részvételével. A tárgyalás helyszínén Greenpeace-aktivisták óriási szemgolyókkal és „Ne tékozoljátok el a bolygónkat” feliratú transzparensekkel tiltakoznak a megállapodástervezet ellen. Genfben egy átlátszó fülkét is felállítanak, ahová bárki bemehet és elolvashatja a kiszivárgott dokumentumok szövegét.

A tervezett TiSA-egyezmény a kiszivárogtatott dokumentumok alapján számos területen komoly aggodalmat vet fel, a szervezet szerint. A megállapodás egyes záradékai értelmében, ha egy ország egyszer liberalizálja a kulcsfontosságú szolgáltatásait, mint az energia- és ivóvízellátást, illetve az oktatást, azok visszavonhatatlanul, véglegesen profitorientáltak maradnának. A kormányok így jóval nehezebben tudnák kontrollálni a vállalati szektor tevékenységét, mert az egyezmény nem tenné lehetővé a szabályozások szigorítását.

A TiSA a vállalati szereplőknek beleszólást adna az új szabályok kidolgozásába, valamint jogot arra, hogy meggátolhassák az érdekeikkel ellentétes új szabályok elfogadását. Ez korlátozná a lakosság és az általuk demokratikusan választott kormányok szabályozási és felügyeleti erejét.

A TiSA nagyban megnehezítené a párizsi klímamegállapodás betartását, mert növelné a fosszilis energiahordozók kereskedelmi forgalmát. Az egyezmény nem tenne különbséget a károsabb és a kevésbé káros fosszilis energiahordozók között. Így lehetetlenné válna a legkárosabb fosszilis energiaforrások, mint például a kátrányhomokból nyert kőolaj vagy a palagáz kivezetése.

„Hiszünk abban, hogy a tárgyalások által világszerte érintett több százmillió állampolgárnak beleszólási joga van az életüket érintő megállapodásokba. A már most katasztrófákat okozó klímaválság kellős közepén nem lehet feláldozni a globális klímapolitikai célokat a nagyvállalatok érdekeinek oltárán. Ugyanígy az oktatásról vagy az egészségügyről sem lehet pusztán profitorientált módon gondolkodni” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

A TiSA-dokumentumok jelenlegi tervezete nem tesz eleget a magyar országgyűlés 11/2016. (VI. 17.) számú határozatának sem, mely a készülő szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben támaszt szigorú követelményeket. A Greenpeace Magyarország ezért azt várja a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a TiSA, a TTIP és a CETA kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások leállításáért, és Magyarország ne írja alá az elkövetkező hetekben elfogadni kívánt CETA-egyezményt.

A dokumentumok a http://tisa-leaks.org/ oldalon érhetőek el.