NRGreport
Menü

Nem kell a kormánynak a szélenergia

A kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben - nyilatkozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Népszabadságnak, írja a Napi.hu.

A Népszabadság szombati (és a jelenleg elérhető információk alapján félő, hogy utolsó) lapszámában megjelent interjúban Csepreghy Nándor azt mondta, a kormány az energiaellátás megtervezésekor számít a megújuló energiaforrásokra, növelné is a részesedésüket, tehát nem bojkottról van szó. Mint mondta, szélerőműveket ott érdemes építeni, ahol a szélviszonyok lehetővé teszik sok szélkerék egy tömbben való telepítését, Magyarországon ilyen hely alig akad. Az ország területének hét százalékán van elegendő szélenergia-potenciál, egyetlen erőműnek másfél négyzetkilométer a területigénye. Jelezte, a szélre jellemzően délután és este lehet számítani, olyankor, amikor az áramigény eleve alacsony, vagyis a napenergia és a geotermia sokkal előnyösebb.

Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik legalább a magánbefektetőknek a telepítést, Csepreghy Nándor azt válaszolta, a szélerőműpark fejlesztése olyan járulékos beruházásokat tenne szükségessé, amelyek mindent összevéve már nem tennék kifizetődővé a bővítést.

"Világos energiastratégiánk van, amelynek szempontrendszere szerint a szél nem optimális, a napenergia sokkal előnyösebb". Csepreghy Nándor kitért arra, az atomenergia kérdésköre hitvita. A kormánynak elsősorban az ellátásbiztonságot kell szem előtt tartania, és az energiafüggőséget csökkenteni kell.

Korábban újságunknak a szaktárca azt nyilatkozta: a hazai szélerőművek relatíve alacsony működési óraszámmal bírnak, és időjárásfüggő voltuk miatt a fogyasztók biztonságos ellátásához jelentős tartalékról és szabályozó kapacitásról kell gondoskodni. A MAVIR 2015. IV. negyedéves jelentése szerint a szélerőművek terv-tény eltérései okozzák a kiegyenlítő költség kb. 56 %-át, 11%-ot tesz ki a biomassza, míg 13%-ot a többi típus eltérése. Ebből megállapítható, hogy relatív és abszolút értékben is a szélenergiára jut a legnagyobb kiegyenlítő energia költség. A szélerőművek energiatermelését tehát nehéz kiszámítható mederben tartani, emiatt az ott termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon. Hálózatbiztonsági szempontból további hátrány, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól. Ráadásul a szélerőművek termelésének a csúcsa a konkrét termelési adatokból kimutathatóan általában éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ennek az ellensúlyozására más országokban ún. szivattyús tározós vízi erőművek segítségével tárolják az éjszaka termelt energiát. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint az ilyen erőmű építésére alkalmas területek mind természetvédelmi oltalom alatt állnak, így ez a megoldás hazánkban nem jöhet szóba.

A külföldi példákból okulva sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni, hiszen számos országban felmerültek az átviteli hálózatokon átfolyó ún. nem szándékolt áramlások (unintended flows) negatív hatásai. Egyes tanulmányok szerint 2014-ben Európában az ehhez köthető anyagi kár kb. 1 milliárd euró volt, amit főleg a német szélerőművek okoztak. A kormány a megújuló energia alkalmazását előnyben részesíti, ha az egyértelműen hozzájárul a lakossági és az ipari energiaárak csökkentéséhez, és illeszkedik a hazai áram felhasználási profilhoz - írta a szaktárca.

Lendvai Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Szövetség vezetője korábban viszont újságunknak arról beszélt: nem igaz, hogyy a szélerőművek negatív hatást gyakorolnának a hálózatra, hiszen a szélenergia Magyarországon ma villamosenergia-termelés 3 százalékát adja, ekkora mennyiség nem számottevő, nem okoz "kiszabályozási" problémát. Ha a szélenergia aránya mondjuk 50-60 százalékos lenne, akkor okozhatna ilyen problémákat - tette hozzá.

 

Forrás: Napi.hu, Népszabadság, MTI, NRGreport