Folyamatos és erős növekedés tapasztalható a világon a megújuló energiatermelési beruházások tekintetében. Magyarország regionális szinten is lemaradt a versenyben, de óriási lehetőségek vannak a napenergiában, csak megfelelő szabályozási támogatás kell hozzá. Ságodi Attilát, a KPMG partnerét és energetikai szektorvezetőjét kérdeztük. 

Jelentősen csökkennek a konvencionális energiatermelési beruházások, a megújulók tekintetében ugyanakkor erős növekedés tapasztalható. Évente több százmillió dollár befektetés történik a megújuló szektorban, ennek jó része Európában – mondta Ságodi Attila, a KPMG partnere és energetikai szektorvezetője.

Ezek a beruházások egymás rovására is mehetnek akár, tehát elképzelhető, hogy egy olaj- vagy gázipari befektető beruházást eszközöl a megújulók piacán, de arra is van példa, hogy aki hagyományos energiahordozókkal foglalkozik, az nem merészkedik a megújulók területére. Minden estere tény, hogy nagyon jelentősek az átcsoportosítások a megújulók irányába. Erre példa az E.ON, az egyik legnagyobb európai áramszolgáltató és energetikai cég, amely tíz évvel ezelőtt még 140 eurós részvényárral rendelkezett, a szabályozási változások, illetve az energiaszektor átalakítása miatt azonban az utóbbi hónapokban 6-7 euróra csökkent az árfolyam, azaz a cég számára nagyon kedvezőtlenek voltak az átrendeződések – mondta Ságodi Attila. 

A szakértő szerint Magyarországon és a régióban eltérő képet mutatnak az energetikai beruházások. Magyarország az atomerőművekre tette a voksát Paks II. megépítésével. Ságod Attila megjegyezte ugyanakkor: a döntés ugyan már megtörtént a beruházásról, de a 10 milliárd eurót meghaladó összeget még nem költöttük el, tehát ez még nem jelent meg a számokban. 

A régióról elmondható, hogy összességében elmarad a megújuló beruházások tekintetében Európa többi részétől. Regionális szinten Románia van elől, itt 3 ezer megawatt szélerőmű kapacitás van, míg Magyarországon ez a szám 380 megawatt jelenleg. Szlovákiában hagyományosan a vízerőművek jelentősek, de ezek nem a mostani időszakban épített megújuló energiaforrásnak tekinthetők, hanem már régóta működnek az ország földrajzi adottságainak kihasználásával. 

A különböző típusú energetikai beruházások egyensúlya inkább stagnálást jelentene, ezért sokkal előnyösebb lenne a szektor szempontjából, ha egy folyamatos változás jellemezné a szektort – véli Ságodi Attila. Az látható, hogy a megújulók irányába tovább tart az elmozdulás. Kínában például, ahol hatalmas a szénalapú villamosenergia-termelés, az utóbbi időben 90 milliárd dollárt fektetett az állam megújuló energiatermelésbe, tehát nagyon nagy az átrendeződés. Hasonló folyik Európában is, de azt ma nem lehet megmondani, hogy mik lesznek az egészséges arányok a hagyományos és a megújuló energiatermelésbe eszközölt beruházások között. Az bizonyos, hogy a szén-dioxid kibocsátás tovább csökken majd. Vannak olyan országok, amelyek 2050-re teljesen széndioxid-mentes gazdaságot akarnak. Az energiatermelés része a széndioxid-kibocsátásban ugyanakkor csak 25 százalék, tehát hiába történne esetleg teljes átalakítás az energetikában és lenne széndioxid-mentes a kibocsátás, az egyéb emberi tevékenységek továbbra is termelnek üvegház hatású gázokat – véli Ságodi Attila. 

Az alternatív energiaforrások (nem konvencionális szénhidrogén, szélenergia, napenergia, geotermikus energia) mindegyikében nagy lehetőségei vannak a befektetőknek – véli a szakértő. Az utóbbi években az atomiparban viszonylag kevesebb beruházás történt, itt főként az ázsiai országok járnak az élen, Európában ebben elmarad. A többi terület közül a napenergiában, a fotovoltaikus energiatermelésben a legnagyobb a technológiai fejlődés és a hatékonyság növekedése és itt csökkentek legjobban az árak is – mondta Ságodi Attila. A legnagyobb versenyképes potenciált pedig jelenleg a szélerőművek jelentik, ebben Európában nagyon elől áll Németország, Spanyolország, utóbbiban 20, Németországban pedig 50 gigawattnyi kapacitás van, ami a magyar csúcsfogyasztásnak a kilencszerese és ebben további fejlesztések történnek. Olyan országban jó ez az irány, ahol magas a szélpotenciál, azaz folyamatosan tudnak termelni a szélerőművek. 

Magyarországon úgy tűnik, hogy a szabályozás is a napenergiára fogadott, ebben nagyon nagy potenciálunk van. S bár a jelenlegi néhány 10 megawattnyi termelés elhanyagolható, a világ többi országában eszközölt napenergia beruházások alapján elmondható: hazánkban évente több 10 megawatt kapacitás épülhet, csak szabályozási támogatás szükséges hozzá – mondta Ságodi Attila.

(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)