NRGreport
Menü

Vezetővé válna Magyarország a régiós gázkereskedelemben

Trading | Végh Zsófia | 2016-11-10 09:32

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a ma még korlátozott forrásokkal és tőzsdei forgalommal bíró gázpiac valódi régiós központtá fejlődjön?  Az NRGreport szakértőket és az energiaügyért felelős államtitkárt kérdezte.

A sokak által szükségtelenül nagynak ítélt hazai földgáz-tárolói kapacitások értékelésekor stratégiai jelentőségük mellett a kormány többször hivatkozik arra, hogy a jövőben az ország gáztárolói központként működ(het)ne. Az aktívabb kereskedés elméletileg nagyobb mennyiségek tárolását feltételezi, kérdés, hogy a hub-bá (hálózati központtá) előrelépés  földrajzi, fizikai és üzleti feltételei rendelkezésre állnak-e? 

A tőzsdei ügyletek fizikai lebonyolítása elméletileg lehetséges, a hazai tárolók alkalmasak ennek támogatására, mondta az NRGreportnak Bali Gábor, az EnergIQ  gázpiaci szakértője. A szakember ugyanakkor az osztrák gáztőzsde közelsége és a hazainál jóval nagyobb likviditása miatt kevés esélyt lát egyelőre arra, hogy Magyarország kereskedési központtá váljon a régióban, de a hazai tőzsde likviditásának erősödésével ennek esélye nőhet. Az európai gázellátás szempontjából lényeges vezetékek, beleértve a Szlovákiából, Németországból vagy Olaszországból érkezőket mind keresztezik Ausztriát, ez az osztrák tőzsde számára előny. A földgáz tárolására is van mód, tehát az ügyletek fizikai értelemben is megvalósíthatóak, nem csupán virtuálisan, mondta. 

Nem mindegy, milyen a tároló

A tárolás a tárolói kőzet porozitásától is függ, s a hazai tárolók között nincs például sókavernás tároló, amely a folyamatos, gyors, az év 365 napján elérhető kitárolásra alkalmas lenne.  E tekintetben azért nem állunk olyan rosszul, a hazai tárolók elég rugalmasak, s tudnak kitárolni, mondta az NRGreportnak Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár.  Sókavernás tárolónk ugyan nincs, Európában vannak a magyarhoz hasonló adottságokkal rendelkező tárolók, melyek képesek kereskedelmi tevékenységet támogató működésre. 

Orosz-magyar gázszerződés

A használható források bővülését és a tőzsdén lebonyolított ügyletek számának növekedését hozhatja, hogy tavaly lejárt az orosz-magyar hosszú távú gázszerződés. A nagykereskedők eddig kénytelenek voltak az orosz gázt átvenni és értékesíteni, ami blokkolta az ilyen jellegű ügyleteket. Ma is él hosszú távú szerződés a két ország nagykereskedői között, de jóval kevesebb mennyiségről szól – ez is javíthatja a likviditást, mondta Bali Gábor.

Szükség lenne ún. fast-cycle tárolásra, ami a gyors, folyamatos be- és kitárolás révén lehetővé tenné a spot ármozgások kiaknázását – írta kérdésünkre a MET Magyarország Zrt. Az ilyen jellegű tárolási lehetőség szintén előmozdíthatná, hogy Magyarországon régiós hub jöjjön létre, írták. Ha földgáztárolásról van szó, többféle üzleti megközelítés létezik. Az egyik az ellátásfókuszú, ahol a nyári alacsonyabb, téli magasabb keresletnek megfelelően alakul a tárolói létesítmények használata. A kereskedő cégek ennek megfelelően nyáron betárolnak, télen pedig értékesítik a betárolt mennyiséget. A folyamat adott időszakon belül jellemzően egyirányú. Magyarországon jelenleg meghatározó mértékben ilyen szezonális típusú gáztárolás működik, amelyből a kereskedelmi célra tárolt gáz csaknem kétharmada az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátása érdekében kerül letárolásra – mondta az NRGreportnak Andó Bálint, a MET Magyarország nagykereskedelmi szakértője. Valamennyi hazai tároló ellátásközpontú tárolásra rendezkedett be, Nyugat-Európában viszont számos olyan létesítmény van, amely folyamatos be- és kitárolást tesz lehetővé, tette hozzá. Ezeken a piacokon a kereskedő annak alapján dönt a be- és kitárolásról, hogy az adott gázkereskedési pontokon milyen spot- és rövidtávú árszintek érhetők el aktuálisan. Ezt a trading-fókuszú tárolási felfogást hosszú távú keresletre vonatkozó várakozások kevésbé befolyásolják, a hub-on forgalmazott gázmennyiséget ugyanakkor jelentős mértékben képes megnövelni, mondta Andó.

Vezetékek 

Egy központ szempontjából a vezetékek, s a rajtuk keresztül az országba érkező földgáz mennyisége szintén döntő. Szlovéniától eltekintve Magyarország és hat szomszédos ország között található gázvezeték. Ezek közül csak két vezetéken (osztrák-magyar és ukrán-magyar)  keresztül érkezik értékelhető mértékű földgázforrás hazánkba. Olyan kétirányú összeköttetés, amely tényleges forgalmat bonyolít, csupán egy: Ukrajna és Magyarország között található. A szlovák vezetéken (kereskedelmi) forgalom nincs, az osztrák-magyar vezetéken csupán Magyarországra érkezik gáz. Hiányzó beruházások miatt Magyarországról csak Románia és Szerbia irányába (kifelé) folyik gáz. 

Szükséges lenne, hogy legalább megduplázódjon azon határkeresztező-vezetékek száma, amelyeken keresztül jelentősebb mennyiségű, eltérő árazású földgázbeszállítás történik az országba, írta a MET Magyarország.  Ha a horvátországi tervezett LNG-terminálról jelentős mennyiségű gáz tudna áramolni Magyarországra, és tovább az unió felé, illetve ha Romániából a Fekete-tenger felől szintén érkezne földgáz, ha megmaradna az ukrán oldal, és a szlovák vezetéken Csehország felől is jönne be nagyobb mennyiség, s ezek itt cserélnének gazdát, esetleg lenne rá lehetőség. Ám ezt a baumgartneri tőzsde nehezítheti vagy ellehetetlenítheti, különösen, ha tovább erősödik és likvidebbé válik, mondta Bali. 

Feltöltöttség

A gáztárolók kapacitása ma meghaladja az ötven százalékot – jobban állunk, mint tavaly, amikor a hosszú távú időjárás előrejelzések alapján történt a feltöltés – mondta az NRGreportnak Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár. Jelenleg 3,6 milliárd köbméter gáz van a tárolókban, ami a teljes hazai igényt lefedi, s messze meghaladja a lakossági fogyasztást, tette hozzá. Tavaly óta változott a jogszabály: az előző évi fogyasztás hatvan százalékban kell a kereskedőknek télre földgázt betárolniuk. Ez reális mennyiség, ami biztosítja a gáztárolók hatékony működését és biztonságunkat, mondta Aradszki.  Vezetékeket illetően nem történt előrelépés az elmúlt egy évben, illetve a szlovák-magyar vezeték üzembe állása óta. Arról, hogy zajlik-e ezen érdemi kereskedelmi tevékenység, az államtitkár üzleti titokra hivatkozva nem adott információt, inkább a vezeték stratégiai jelentőségét hangsúlyozta.

Kereskedelmi útvonalak mellett valóban nem találhatóak gáztárolók, mondta Aradszki. Azonban, ha megvalósulnak az (unió által is támogatott) tervezett vezetékfejlesztések, például BRUA, észak-déli folyosó, s ezeket az interkonnektorokat megerősítve esetleg más irányból is érkezne gáz az országba, az osztrákkal azonos szintű gázelosztó centrum ugyan nem jönne létre – a tárolók a magyar gázkészletekkel való gazdálkodás, és elhelyezésük fontos eszközei lennének. 

A tervezett BRUA vezeték is abba az irányba mutathat, hogy a meglévő, de egyelőre kihasználatlan összekötő pontokon ténylegesen földgáz kerüljön szállításra, valamint hogy a hazánkba érkező földgázmennyiségek kitermelési lokáció szempontjából diverzifikálódjanak, írta a MET Magyarország. A cég legkorábban a 2020-as évtized első éveiben tartja reálisnak ezeket a szállításokat.

A forrásbőség segíti a cél elérést, ám magában nem elegendő: a piac is kell ahhoz, hogy egy hub-on akarjanak kereskedni. A magyar tőzsde jelenleg nem/alig likvid; néhány ügyletet bonyolítanak rajta. Ez azonban változhat: a CEEGEX október elején új termékeket vezetett be. Az órai, nap hátralévő részére és napon belül elérhető termékek fokozhatják a likviditást, különösen, ha találkoznak a tárolói struktúrával – mondta Andó. Ma ugyanis, a szezonális tárolási ciklus miatt, ha egy kereskedő nyáron szeretné rövidtávú termékkel fedezni a keresletet, alapvetően importra vagy hazai termelésből származó gázra támaszkodhat. A tárolókból a betárolási időszak alatt (jellemzően április elejétől és szeptember végéig) csak addicionális költségek mellett lehet földgázt kitárolni – tette hozzá a szakértő.

Az aktuális helyzethez képest a CEEGEX kibővült portfóliója nagy előrelépést jelent, az ügyletek száma várhatóan emelkedik, az ügyletek volumene azonban nem feltétlenül nő, mondta Bali. A folyamat ugyanakkor öngerjesztő, több kisebb ügylet nagyobb volument generálhat.  A szakember szerint a magyar piacon jól működő tőzsdévé fejlődhet, a nemzetközivé válást a korábban említett feltételek befolyásolják. Az aktív kereskedők száma húsz körül van, közülük körülbelül 1-5 aktív nagykereskedő.  A korlátozott kereskedelmi engedéllyel rendelkező, végfelhasználókat el nem látó kereskedők száma ennél jóval magasabb, és közülük sokan beléphetek a tőzsdére, ha javulna a likviditás. 

A tőzsdére történő egyszeri belépési költségek, egységnyi gáz megvételéhez és eladásához kapcsolódó díjak, egyéb adók és járulékok szintén nagymértékben befolyásolják, hogy megéri-e tőzsdén kereskedni. 

A hazai virtuális ponton történő spot kereskedés fejlődését az alkalmazott belépési és tranzakciós díjaknak a minél intenzívebb kereskedés irányába ható szinteken való meghatározása, valamint a valós piaci igényeknek megfelelő termékek kialakítása segítheti elő – írta a MET Magyarország. Fontos, hogy a kereskedést működtető és felügyelő szervezetek a működésüket pénzügyi szempontból közép-, illetve hosszú távra optimalizálják. A cég szerint a liberalizált hatékonyabb piac működésének irányába vezet továbbá a stabil és kiszámítható adózási és jogi környezet, a rendszerhasználati tarifarendszer teljesen transzparens – és a minél aktívabb kereskedelem érdekében történő – működtetése. 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport