Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a ma még korlátozott forrásokkal és tőzsdei forgalommal bíró gázpiac valódi régiós központtá fejlődjön?  Az NRGreport szakértőket és az energiaügyért felelős államtitkárt kérdezte.

A sokak által szükségtelenül nagynak ítélt hazai földgáz-tárolói kapacitások értékelésekor stratégiai jelentőségük mellett a kormány többször hivatkozik arra, hogy a jövőben az ország gáztárolói központként működ(het)ne. Az aktívabb kereskedés elméletileg nagyobb mennyiségek tárolását feltételezi, kérdés, hogy a hub-bá (hálózati központtá) előrelépés  földrajzi, fizikai és üzleti feltételei rendelkezésre állnak-e? 

A tőzsdei ügyletek fizikai lebonyolítása elméletileg lehetséges, a hazai tárolók alkalmasak ennek támogatására, mondta az NRGreportnak Bali Gábor, az EnergIQ  gázpiaci szakértője. A szakember ugyanakkor az osztrák gáztőzsde közelsége és a hazainál jóval nagyobb likviditása miatt kevés esélyt lát egyelőre arra, hogy Magyarország kereskedési központtá váljon a régióban, de a hazai tőzsde likviditásának erősödésével ennek esélye nőhet. Az európai gázellátás szempontjából lényeges vezetékek, beleértve a Szlovákiából, Németországból vagy Olaszországból érkezőket mind keresztezik Ausztriát, ez az osztrák tőzsde számára előny. A földgáz tárolására is van mód, tehát az ügyletek fizikai értelemben is megvalósíthatóak, nem csupán virtuálisan, mondta. 

Nem mindegy, milyen a tároló

A tárolás a tárolói kőzet porozitásától is függ, s a hazai tárolók között nincs például sókavernás tároló, amely a folyamatos, gyors, az év 365 napján elérhető kitárolásra alkalmas lenne.  E tekintetben azért nem állunk olyan rosszul, a hazai tárolók elég rugalmasak, s tudnak kitárolni, mondta az NRGreportnak Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár.  Sókavernás tárolónk ugyan nincs, Európában vannak a magyarhoz hasonló adottságokkal rendelkező tárolók, melyek képesek kereskedelmi tevékenységet támogató működésre. 

Szükség lenne ún. fast-cycle tárolásra, ami a gyors, folyamatos be- és kitárolás révén lehetővé tenné a spot ármozgások kiaknázását – írta kérdésünkre a MET Magyarország Zrt. Az ilyen jellegű tárolási lehetőség szintén előmozdíthatná, hogy Magyarországon régiós hub jöjjön létre, írták. Ha földgáztárolásról van szó, többféle üzleti megközelítés létezik. Az egyik az ellátásfókuszú, ahol a nyári alacsonyabb, téli magasabb keresletnek megfelelően alakul a tárolói létesítmények használata. A kereskedő cégek ennek megfelelően nyáron betárolnak, télen pedig értékesítik a betárolt mennyiséget. A folyamat adott időszakon belül jellemzően egyirányú. Magyarországon jelenleg meghatározó mértékben ilyen szezonális típusú gáztárolás működik, amelyből a kereskedelmi célra tárolt gáz csaknem kétharmada az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátása érdekében kerül letárolásra – mondta az NRGreportnak Andó Bálint, a MET Magyarország nagykereskedelmi szakértője. Valamennyi hazai tároló ellátásközpontú tárolásra rendezkedett be, Nyugat-Európában viszont számos olyan létesítmény van, amely folyamatos be- és kitárolást tesz lehetővé, tette hozzá. Ezeken a piacokon a kereskedő annak alapján dönt a be- és kitárolásról, hogy az adott gázkereskedési pontokon milyen spot- és rövidtávú árszintek érhetők el aktuálisan. Ezt a trading-fókuszú tárolási felfogást hosszú távú keresletre vonatkozó várakozások kevésbé befolyásolják, a hub-on forgalmazott gázmennyiséget ugyanakkor jelentős mértékben képes megnövelni, mondta Andó.

Vezetékek 

Egy központ szempontjából a vezetékek, s a rajtuk keresztül az országba érkező földgáz mennyisége szintén döntő. Szlovéniától eltekintve Magyarország és hat szomszédos ország között található gázvezeték. Ezek közül csak két vezetéken (osztrák-magyar és ukrán-magyar)  keresztül érkezik értékelhető mértékű földgázforrás hazánkba. Olyan kétirányú összeköttetés, amely tényleges forgalmat bonyolít, csupán egy: Ukrajna és Magyarország között található. A szlovák vezetéken (kereskedelmi) forgalom nincs, az osztrák-magyar vezetéken csupán Magyarországra érkezik gáz. Hiányzó beruházások miatt Magyarországról csak Románia és Szerbia irányába (kifelé) folyik gáz. 

Szükséges lenne, hogy legalább megduplázódjon azon határkeresztező-vezetékek száma, amelyeken keresztül jelentősebb mennyiségű, eltérő árazású földgázbeszállítás történik az országba, írta a MET Magyarország.  Ha a horvátországi tervezett LNG-terminálról jelentős mennyiségű gáz tudna áramolni Magyarországra, és tovább az unió felé, illetve ha Romániából a Fekete-tenger felől szintén érkezne földgáz, ha megmaradna az ukrán oldal, és a szlovák vezetéken Csehország felől is jönne be nagyobb mennyiség, s ezek itt cserélnének gazdát, esetleg lenne rá lehetőség. Ám ezt a baumgartneri tőzsde nehezítheti vagy ellehetetlenítheti, különösen, ha tovább erősödik és likvidebbé válik, mondta Bali. 

Kereskedelmi útvonalak mellett valóban nem találhatóak gáztárolók, mondta Aradszki. Azonban, ha megvalósulnak az (unió által is támogatott) tervezett vezetékfejlesztések, például BRUA, észak-déli folyosó, s ezeket az interkonnektorokat megerősítve esetleg más irányból is érkezne gáz az országba, az osztrákkal azonos szintű gázelosztó centrum ugyan nem jönne létre – a tárolók a magyar gázkészletekkel való gazdálkodás, és elhelyezésük fontos eszközei lennének. 

A tervezett BRUA vezeték is abba az irányba mutathat, hogy a meglévő, de egyelőre kihasználatlan összekötő pontokon ténylegesen földgáz kerüljön szállításra, valamint hogy a hazánkba érkező földgázmennyiségek kitermelési lokáció szempontjából diverzifikálódjanak, írta a MET Magyarország. A cég legkorábban a 2020-as évtized első éveiben tartja reálisnak ezeket a szállításokat.

A forrásbőség segíti a cél elérést, ám magában nem elegendő: a piac is kell ahhoz, hogy egy hub-on akarjanak kereskedni. A magyar tőzsde jelenleg nem/alig likvid; néhány ügyletet bonyolítanak rajta. Ez azonban változhat: a CEEGEX október elején új termékeket vezetett be. Az órai, nap hátralévő részére és napon belül elérhető termékek fokozhatják a likviditást, különösen, ha találkoznak a tárolói struktúrával – mondta Andó. Ma ugyanis, a szezonális tárolási ciklus miatt, ha egy kereskedő nyáron szeretné rövidtávú termékkel fedezni a keresletet, alapvetően importra vagy hazai termelésből származó gázra támaszkodhat. A tárolókból a betárolási időszak alatt (jellemzően április elejétől és szeptember végéig) csak addicionális költségek mellett lehet földgázt kitárolni – tette hozzá a szakértő.

Az aktuális helyzethez képest a CEEGEX kibővült portfóliója nagy előrelépést jelent, az ügyletek száma várhatóan emelkedik, az ügyletek volumene azonban nem feltétlenül nő, mondta Bali. A folyamat ugyanakkor öngerjesztő, több kisebb ügylet nagyobb volument generálhat.  A szakember szerint a magyar piacon jól működő tőzsdévé fejlődhet, a nemzetközivé válást a korábban említett feltételek befolyásolják. Az aktív kereskedők száma húsz körül van, közülük körülbelül 1-5 aktív nagykereskedő.  A korlátozott kereskedelmi engedéllyel rendelkező, végfelhasználókat el nem látó kereskedők száma ennél jóval magasabb, és közülük sokan beléphetek a tőzsdére, ha javulna a likviditás. 

A tőzsdére történő egyszeri belépési költségek, egységnyi gáz megvételéhez és eladásához kapcsolódó díjak, egyéb adók és járulékok szintén nagymértékben befolyásolják, hogy megéri-e tőzsdén kereskedni. 

A hazai virtuális ponton történő spot kereskedés fejlődését az alkalmazott belépési és tranzakciós díjaknak a minél intenzívebb kereskedés irányába ható szinteken való meghatározása, valamint a valós piaci igényeknek megfelelő termékek kialakítása segítheti elő – írta a MET Magyarország. Fontos, hogy a kereskedést működtető és felügyelő szervezetek a működésüket pénzügyi szempontból közép-, illetve hosszú távra optimalizálják. A cég szerint a liberalizált hatékonyabb piac működésének irányába vezet továbbá a stabil és kiszámítható adózási és jogi környezet, a rendszerhasználati tarifarendszer teljesen transzparens – és a minél aktívabb kereskedelem érdekében történő – működtetése.