Az Északi-sarkvidékhez közeli szárazföldi területeken 6-7 Celsius-fokkal mértek magasabb hőmérsékletet idén a hosszú távú átlagnál – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentéséből, amelynek előrejelzése szerint 90 százalék az esély rá, hogy az idei lesz az eddig mért legmelegebb év a világban.

A szakemberek szerint idén januártól szeptemberig 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest, és az év hátralevő részében várhatóan elég magas marad a globális átlaghőmérséklet ahhoz, hogy megdőljön az előző évi rekord – idézi a jelentést a BBC News.

A globális éghajlatra vonatkozó 2016-os előzetes jelentést az ENSZ Marrákesben zajló nemzetközi klímakonferenciájához időzítve adták ki.

A dokumentum szerint idén januártól szeptemberig 0,88 Celsius-fokkal volt melegebb az éves átlaghőmérséklet, mint a WMO által viszonyítási alapként használt 1961 és 1990 közötti időszakban. A 2015-ös évben 0,77 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az 1961 és 1990 közötti átlagnál.

Annak ellenére, hogy még van hátra az évből, az októberi adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy a 2016-os év is rekorddöntő lesz, akárcsak a tavalyi. "Egy újabb év, egy újabb rekord. A 2015-ben tapasztalt magas hőmérsékletet várhatóan túlszárnyalja a 2016-os év" – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

"Oroszország arktiszi részének bizonyos területein 6-7 Celsius-fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a hosszú távú átlagnál. Oroszország, Alaszka és Északnyugat-Kanada számos arktiszi és szubarktiszi térségében legalább 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál" – tette hozzá Taalas.

A jelentés szerint a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége tovább növekszik 2016-ban. Az északi-sarki tengeri jég nagymértékű olvadása is folytatódott, és a grönlandi jégtakaró is korai olvadásnak indult idén.

A szakértők szerint a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség ugyan közrejátszott 2015-ben és 2016-ban is a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedésében, de az elsődleges felelős továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás. 

Taalas szerint a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és erőssége.

A WMO elemzése szerint az eddig mért 17 legforróbb évből 16-ot az elmúlt egy évszázadban mértek.