Címlapján közölt írást a Mol-ról a Wall Street Journal. A cikk kiemeli, hogy a magyar olajcég nemrégiben nyilvánoságra hozott stratégiájával elébe megy a trendeknek és időben reagál az üzemanyagok iránti kereslet várható csökkenésére. 

A lap szerint a nagy nemzetközi olajcégek, a Shell, vagy a szaúdi Aramco számára is egyre világosabb, hogy rövidesen megfordulhat az üzemanyagok iránti növekvő kereslet trendje. A Mol nemrégiben közzétett középtávú stratégiája ugyanakkor már konkrétan számol ezzel a lehetőséggel és a befektetők számára határozott válaszokat ad – véli a cikk írója. 

A Mol a 2030-ig tartó stratégiájában átgondolja a hagyományosnak számító üzemanyagértékesítési üzletágat és ehelyett elsősorban a petrolkémiai termékek fejlesztésre koncentrál. A társaság úgy véli ugyanis, hogy a csökkenő üzemanyag-kereslet mellett, ennek a szektornak a segítségével fenntartható a növekedés. 

A vállalat elgondolása szerint az üzemanyagok iránti kereslet előbb stagnálni, majd 2030 körül csökkenni kezd a kelet-európai piacokon. Mi úgy látjuk, hogy ez elkerülhetetlen – mondta a Wall Street Journalnak Simola József, a Mol pénzügyi igazgatója. 

A cikk megemlíti, hogy a nagy olajcégek, az Exxon Mobil, vagy a British Petrol szintén számítanak erre a folyamatra, de a csökkenés kezdeti időpontjáról már nincs egységes konszenzus, ennél fogva az ebbe az irányba tett lépéseik is csak fokozatosak. Októberben Simon Henry, a Shell pénzügyi vezetője például kisebb felzúdulást okozott azzal a kijelentésével, miszerint az olaj iránti kereslet 5-15 év műlva éri el csúcspontját. A kínai állami China National Petoleum Co. pedig egy nyáron közzétett jelentésében azt valószínűsíti, hogy az ország olajfogyasztása 2030-ra, vagy akár előbb is kezd csökkenni. Mások, például az Exxon ugyanezt az időpontot 2040-re teszi és az OPEC is ezt az időpontot tartja inkább valószínűnek, megjegyezve, hogy az új technológiák fejlődése és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt a csökkenés ennél jóval korábban is megindulhat.  

A kereslet ráadásul egyes régiókban talán már most elérte csúcsát. A Nemtzetközi Energiaügynökség szerint például Európában az évtized végére napi 10,8 millió hordóra csökkenhet a felhasználás a 2015-ben regisztrált 11,7 millió hordóról. Ezek a trendek pedig nagy változásokat eredményeznek a Mol-hoz hasonló méretű cégeknél – jegyzi meg a Wall Street Journal.