NRGreport
Menü

A szabályozás és a technológia formálja az energiapiacokat

Trading | Végh Zsófia | 2016-12-05 08:00

Igazodni a tagállamok energia ágazatát egyre nagyobb mértékben meghatározó uniós szabályozáshoz, lépést tartani a  technológiai fejlődéssel a két legnagyobb kihívás, amivel ma a hazai és régiós energiavállalatoknak szembe kell nézniük, vélték az IIR Magyarország EnKon konferenciájának előadói, akik szerint a 2020-as célokat a Magyarországon (és másutt) tevékenykedő cégek alapos jogi ismeretekkel, rugalmas stratégiával tudják csak teljesíteni.​

A szigorodó szabályozási környezetből adódó nyomás és a technológiai fejlődés a két legfontosabb tényező, ami rövid és hosszú távon meghatározza az energetikai cégek üzletpolitikáját Európában – ez az a következtetés, melyet az idei EnKon energetikai konferencia résztvevői megfogalmaztak.

Az uniós tendencia, mely szerint az Európai Bizottság egyre nagyobb felügyeletet, kontrollt kíván magának a szektorban, folytatódik, a tagországok pedig kénytelenek alkalmazkodni. Az Európai Unió egyre több jogot von magához, és ezzel csökkenti az egyes tagországok hatáskörét, mondta Tótth András, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. A cég e változó piaci környezetre szabott stratégiáját bemutató előadásában Tótth kiemelte még a klímaszempontok szabályozásba történő beillesztését, melyek elmulasztását a későbbiekben akár szankcionálhatja az unió.

Az uniós szabályok harmonizálása eddig is komoly terhet rótt a tagországokra, Magyarországra. A sajátosságokból adódóan több ponton is kérdéses ezek átültetése, alkalmazása. A villamosenergia-piacokon a hálózatrendszerekre korábban alkalmazott kritikus infrastruktúrákra vonatkozó jogszabály (rendészeti megközelítés) egy válság esetén ma már kevésnek bizonyulhat, ezért új szabályokat kell alkotni, hozta a fentiekre példaként Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese. Grabner kitért még az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat (European Network of Transmission System Operators for Electricity, ENTSO-E), az egyesített európai villamos hálózat rendszer szabályozási kérdéseire. Nagyobb integrációra van szükség, hogy az üzemzavarok számát csökkentsék, ami további kérdéseket vet fel, mondta.

A november 30-án nyilvánosságra hozott, az uniós energiapiacok nagymértékű újraszabályozását célzó Téli Szabályozási Csomag (Winter Package) ezer oldalas joganyagát a konferencia ideje alatt a résztvevők még nem olvasták, ám biztosak voltak abban, hogy átültetése sok időbe telik majd. Az energiahatékonyságra és a párizsi klímacélok elérésére (is) fókuszáló anyag legalább olyan fontos része a szabályozásnak, mint a piaci liberalizáció, mondta Tótth. A földgáz és villamosenergia-portfoliók versenyeznek egymással az integráció nyomán, a hazai villamosenergia-tőzsde, a HUPX áraihoz a környező országokból egyre többen igazítják áraikat. Az azonban nem egyértelmű, kialakul-e egy európai szintű ár vagy inkább lokális árak lesznek jellemzőek, tette hozzá.

A szakember és más ágazatbeli szakértők szerint az egységes piacon az egyes energiahordozók ára közötti különbség viszont csökken – nyomott árak alakulnak ki középtávon. A villamosenergia végfelhasználói árak az elmúlt években folyamatosan estek, ezen belül az energiakomponens és hálózati díjak is csökkentek, mondta Felsmann Balázs a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. A szakember üdvözölte, hogy egyre több (egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági) felhasználó és közintézmény szerzi be az energiát a szabadpiacon, ahol komoly a verseny az egyes kereskedők között, akik így igen kedvező díjakat tudnak ajánlani a fogyasztóknak. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) egy tanulmánya is arra következtetésre jutott, hogy kőkemény a verseny: erre utal a vizsgált 22 cég gyakorlatilag változatlan EBIDTA-ja és a vállalatok (költségeinek) újrastrukturálása, mondta. Az új belépők aránya az egyharmadát teszi ki a villamos-energia piacnak.

Bár egyre több szénalapú erőművet kapcsolnak le a hálózatról, az ellátásbiztonság fenntartásához a jövőben is szükség lesz erőművi kapacitásokra, értettek egyet a jelenlévők. Különösen ott, ahol más technológiával nem oldható meg az energiatermelés, a lényeg a rugalmas rendelkezésre állás lesz, mondta Lehőcz Balázs Gábor, a Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója. A piacok összekapcsolása önmagában nem feltétlenül garantálja az ellátásbiztonságot, nemzeti szuverenitásra is szükség van, tette hozzá. Az állandó és megbízható energiatermelés Lehőcz szerint versenyképességi kérdés is, mely befolyásolja például a nemzetközi autógyártók gyártókapacitásainak elhelyezéséről szóló döntését. A szakember elmondta, befektetési bankár szemével tekintenek az erőműre, s vizsgálnak az egyéb felhasználási lehetőségeket.

Az energiaárakat a növekvő megújuló kapacitások is befolyásolják. Itthon ezek részaránya számos uniós országgal összevetve elhanyagolható, ám Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke nehezményezte, hogy az ipari fogyasztók viselik a támogatás költségeit, a lakosság nem. A METÁR egyébként biztosan nem indul el jövő január elsején, mivel a szükséges Európai Bizottsági jóváhagyást még nem kapta a meg az idén kétszer módosított tervezet, mondta Tóth Tamás, a MEKH Elemzési és Statisztikai Főosztályának vezetője. Helyette az év elejétől ún. „Kis Metár” lép életbe, amelybe a bizottsági jóváhagyást nem igénylő elemek és alacsonyabb támogatások kerültek be. Eszerint a kiosztott támogatás projektenként legfeljebb 4,5 milliárd forint lehet, a teljes támogatási kerete pedig 45 milliárd forint lesz, a diszkontráta 3,13 százalék körül alakul. A rendes METÁR indulásakor ugyanakkor van ebből mód feljebb lépni, mondta Tóth. A METÁR szabályozásnál szintén sok a nyitott kérdés – például a pályázatok megvalósítását garantáló biztosítékokról és szankciókról, vagy a napelemek miatt szükséges rendszerintegrációról.

Nagyobb integrációra volna szükség az elektromobilitás terén is – itt még nem dőlt el, hogyan szabályozzák és árazzák be a töltéshez biztosított energiát – szükség van-e szabályozott árra vagy sem, mondta Ungár János, a Magyar Elektromobilitási Szövetség vezetője. Ha kizárólag a fogyasztott energia alapján történne az árazás, az torz rendszert eredményezni. A töltési szolgáltatás önálló (jogszabályi) kategóriává történő minősítésén már dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a lépés a szektor fejlődésének szempontjából fontos. A villamosenergia-kereskedelemre nem jogosult szereplők, például bevásárlóközpontok, irodák így tudnak töltési pontokat üzemeltetni, vagy egyéb szolgáltatási díjat felszámolni, mondta Ungár. Figyelembe kell venni más szempontokat is, például hogy a villamosenergia-rendszeren elérhető kapacitások száma véges, ezért jogszabállyal kellene megelőzni, hogy a kapacitásokhoz korábban hozzájutók visszaéljenek erőfölényükkel.  

Végh Zsófia