NRGreport
Menü

Valami furcsa dolog történik az Antarktiszon

A valaha mért legalacsonyabb a kiterjedése a sarkvidéki úszó jégtömegnek, aminek katasztrofális hatásai lehetnek. Az elmúlt évek egymásnak ellentmondó megfigyelései után a tudósok most úgy vélik, hogy valami súlyos változás kezdődik az Antarktisznál. 

Rekordmértékben csökkent a tengeri jég felülete az Antarktisz és az Északi sarkvidék környéki vizekben. Az évnek ebben a szakaszában India területével egyező mennyiségű jég tűnt el, ami újabb jele az emelkedő hőmérsékletnek - írja a Scientific American

Érdekes módon a globális felmelegedés trendjével ellentétes módon és az északi jégréteg folyamatos csökkenésével szemben, az Antarktisznál lévő Déli-óceán úszó jégtömegének kiterjedése az elmúlt években nőtt. A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor jelenleg a bolygó mindkét végén csökken a jég mennyisége, aminek az emberi tevékenység miatt a légkörbe kerülő káros gázok hatása mellett az is az oka, hogy az el-Nino tevékenység hőt vont el a Csendes-óceán térségéből. 

Őrült dolgok történnek a sarkvidékeken - mondta Mark Serreze, az amerikai nemzeti Hó- és Jég Adatközpont, az NSIDC igazgatója. A szakember szerint az Északi-sarkvidék egyes területein 20 Celsius fokkal magasabb a jelenlegi hőmérséklet a novemberben szokásosnál. Az idei ráadásul a valaha mért legmelegebb esztendő - tette hozzá. 

Az NSIDC műholdas megfigyelései szerint a 2016. december 4-én a sarki úszó jégréteg kiterjedése 3,84 millió négyzetkilométerrel volt kisebb, mint a 1981 és 2010 között mért átlag. Ez nagyjából India területével egyenlő. 

Az Antarktisz növekvő jégtömege az elmúlt években népszerű hivatkozási alapja volt azoknak, akik szerint a globális felmelegedést nem az emberi tevékenység okozza. John Turner, a Brit Antarktisz Felügyelet egyik szakértője szerint a mostani olvadásnak az lehet az oka, hogy a kontinens körül fújó hűvös nyugati szelek két évtized óta most novemberben voltak a legenyhébbek. Normális körülmények között ezek a szelek némileg izolálják az Antarktiszt a felmelegedés hatásaitól. Ezek a szelek most jóval több hőt juttatnak a kontinens környéki területekre. Az Antarktisz fölött helyreállt nagy magasságú ózonréteg szintén az olvadás egyik oka lehet, ugyanis korábban a káros gázok miatt ez a réteg elvékonyodott és így hideg levegő kerülhetett a kontinens fölé. 

Forrás: 123rf.com

Turner szerint ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy pontosan mi is történhetett. 1979-ben, a mérések kezdetén a tengeri jég kiterjedése csökkenni kezdett, amit mindenki a globális felmelegedésnek tulajdonított, aztán hirtelen a jégtömeg növekedésnek indult és senki nem tudta pontosan, hogy miért - mondta Turner. 

A tudományos kutatások eredményei miatt, valamint az egyre emelkedő tengerszintre és a növekvő számú áradásokra reagálva 200 kétszáz kormány fogadta el a párizsi klímaegyezményt, amely azt tűzte ki célul, hogy a résztvevő államok fokozatosan kivezetik a fosszilis energiatermelést és globális hőmérsékletemelkedést 2 Celsius fok alatt tartják. Donald Trump, megválasztott amerikai elnök a decemberben tető alá hozott klímaegyezmény felmondásával fenyegetőzött kampányában, igaz később már árnyaltabban fogalmazott és azt mondta, hogy nyitott a kérdés megvitatására. 

Két külön világ

A Föld sarkvidéki területei nagyban különböznek egymástól. Az Északi-sarkvidék ugyanis tulajdonképpen egy óceán, amit kisebb  földterületek vesznek körül, míg az Antarktisz egy hatalmas kiterjedésű jégmező, amit víz szegélyez. A nyári olvadások miatt visszaszoruló Antarktisz körüli jég (itt nem magáról a kontinens kiterjedéséről van szó) december elején 11,22 millió négyzetkilométer volt, ami kevesebb, mint az 1982-ben regisztrált rekord - az NSIDC adatai szerint. A téli hónapokban növekedő északi-sarkvidéki jég kiterjedése 10,25 millió négyzetkilométer volt ugyanebben a hónapban, ami szintén alulmúlja a 2006-ban mért addigi legalacsonyabb értéket.  

Serreze szerint bár elméletben lehetséges, hogy az egyszerre mért két rekord pusztán a véletlen műve, sokkal valószínűbb, hogy az Antarktiszon valami nagy változás van kezdődőben. A tudósok szerint az antarktiszi szárazföldi gleccserek a közeljövőben egyre gyorsabban csúszhatnak az óceánba, ez pedig felgyorsítaná a tengerszintek emelkedését, ha nem gátolja meg a gleccserek mozgását az úszó tengeri jég. 

Az antarktiszi jég olvadásának egy újabb jele az a hatalmas repedés is, amit a NASA szakemberei vettek észre a Larsen C selfjégen - írja az Origo. A repedés 112 kilométer hosszú, 91 méter széles és több, mint 500 méter mély. A repedés megléte arra enged következtetni, hogy néhány éven belül egy nagyobb, 6451 négyzetkilométernyi jégtömb szakad az óceánba, aminek az is a veszélye, hogy így a szárazföldi jég is védtelen marad, könnyebben megolvad és végül ez is beleolvad a tengerbe. 

Forrás: Scientific American, Origo, NRGreport