NRGreport
Menü

Varró László: közelebb kell hozni a történelmi olajcsúcsot

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2016-12-12 08:00

Ahhoz, hogy a légkör hőmérséklet-emelkedésének mértéke két fokot ne haladja meg, a mainál jóval határozottabban kell az elektromos autókat a közlekedésbe bevezetni, vagy a mai közlekedési szokásokat megváltoztatni, mondta az NRGreportnak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza. A Budapest Energy Summit konferencián előadó szakember szerint a szélenergiát a napnál nagyobb mértékben használjuk majd ki, a villamosenergia-hálózatok többdimenzióssá válnak, s gáz lesz a válasz minden nyitott kérdésre. Interjú.

Megmarad-e az olaj kiemelt szerepe a világ energiahordozói között?

A világgazdaság legjelentősebb energiaforrása ma az olaj. Dominánsan a közlekedésben használjuk, valamint a vegyiparban, a petrolkémiában. Azon energiapolitikai környezetben, amely konzisztens a párizsi egyezményben a nemzetek által leadott vállalásokkal, nem gondoljuk, hogy a világ olajkereslete belátható időn belül csökkenni kezdene. Az elmúlt húsz évhez képest az olajkereslet növekedése a következő húsz évben lényegesen lelassul, stagnálásba megy át, de nem csökken. A kereslet egyértelműen csökken a villamosenergia-termelésben, ahol az olajtüzelésű erőműveket bezárják, az épületekben, ahol az olajtüzelésű kályhákat kivonják a forgalomból. Nagyon fontos, hogy a következő években a személygépjárművekhez kapcsolódó olajfogyasztás csökkeni fog. Ez drámai jelentőségű, figyelembe véve, hogy a következő huszonöt évben arra számítunk, hogy a világ gépjármű állománya körülbelül egymilliárd autóval növekszik majd. Egymilliárddal több autó tehát kevesebbet fog fogyasztani. Egyrészt azért, mert jóval több elektromos autó lesz forgalomban, de a belsőégésű motorral működő autók is jóval hatékonyabbak lesznek. 

Milyen mértékben nő az elektromos autók száma?                                                    

A mai energiapolitikai környezetben 150 millió elektromos autóra számítunk, egy erős, a klímastabilizációval konzisztens klímapolitika esetén hétszázmillióra. Ennek teljesülése a mainál erősebb klímapolitikai lépéseket igényel.

Mennnyivel csökken az olaj iránti kereslet?

Varró László

Csepelen született, középiskolai tanulmányait a Fazekas Gimnázium matematika-fizika tagozatán folytatta. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerez közgazdász diplomát szerzett, és tanult a Colorado State University-n is. Közgazdász Ph.D. fokozatát a Cambridge-i egyetemen szerezte.

Szakmai pályáját 1997-ben kezdte a Magyar Nemzeti Banknál, ahol három éven keresztül dolgozott közgazdászként. Feladatai közé tartozott a magyarországi pénzügyi szabályozások modernizációja. 2000 őszétől 2005 elejéig a Magyar Energiahivatal igazgatója, ahol a hálózati árszabályozás, és a liberalizált piacmodell fejlesztése volt fő feladata. 2005 februárjától három évig a Mol vezető közgazdásza. Elsősorban gazdasági elemzések készítésével foglalkozott a Mol-csoport profiljába vágó témákban, de például ő vezette a Mol szakmai stábját az OMV meghiúsult felvásárlási kísérletének vizsgálatakor. 2008-ban nevezték ki a Mol stratégiai-fejlesztési igazgatójának, feladata volt a vállalatcsoport teljes portfoliójának fejlesztése és a stratégiai tervezést is ő irányította. 2011 márciusában került jelenlegi munkahelyére, a Nemzetközi Energia Ügynökség gáz- és árampiaci igazgatójaként. Az általa vezetett divízió felel a gáz- és elektromos áram piacok ellenőrzéséért, valamint középtávú előrejelzéseket is készít a szektor keresleti és kínálati lehetőségeiről.

2016-ban nevezték ki az IEA vezető közgazdászává, a gazdasági és befektetési osztályt vezeti. Az Economics and Investment Office (EIO) egy újonnan létrehozott részleg az IEA-n belül, melynek célja, hogy megalapozott és konzisztens gazdasági és metodológiai támogatást nyújtson az ügynökség munkájához.

Marginálisan kisebb lesz, de egymilliárd autóról beszélünk. Viszonylag dinamikus olajkereslet növekedésre számítunk a hajózásban, a repülésben és a vegyiparban. Ez az a három terület, ahol nagyon nehéz az olajat helyettesíteni, ami azt eredményezi, hogy a világ olajfogyasztása növekszik. Amikor lefuttattuk a kétfokos szcenáriót, azt láttuk, hogy a világ olajkereslete még ebben az évtizedben eléri történelmi csúcsát, ezután nagyjából évi egymillió hordó/nap mértékben csökken. Ennek eléréséhez három olyan dologra van szükség, ami túlmutat a jelenlegi gyakorlaton. Az első: az elektromos autókat sokkal határozottabban kell a közlekedésbe bevezetni, tehát a kétfokos forgatókönyv szerint sokkal gyorsabban terjednek, mint ahogy egyébként terjednének. A második: a közlekedésben maradó belsőégésű motorokra a mainál sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak majd – nemcsak a személy- hanem a teherautókra is. A harmadik: az intelligens közlekedési rendszerek megjelenése, például tömegközlekedés autózás helyett, gyorsvasutak repülés helyett, vagyis a [meglévő] közlekedési rendszer transzformációja, amelyekkel általában nem technológiai, hanem politikai nehézségek adódnak.

Mely régió, kontinens jár majd az élen ezen intézkedések bevezetésével?

A kétfokos klímastabilizáció olyan mértékű erőfeszítéseket igényel, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. E forgatókönyv szerint a világgazdaság valamennyi régió komoly erőfeszítéseket tesz.

Mennyire válik trenddé a villamosenergia-termelés és rendszerek decentralizációja?

A hálózat nem fog eltűnni, továbbra is alapvető fontosságú lesz. A szélenergia nem decentralizált energiatermelés a szó klasszikus értelmében. A szélfarmok néhány tucattól néhány száz megawattot termelnek, mint egy hagyományos erőmű, amely a hálózatra táplál. A szélerőművek esetében a technológiai fejlődés iránya az, hogy a szélkerekek egyre nagyobbak lesznek; tehát egyre kevésbé lesz decentralizált a szél.

A napenergiát lehet decentralizált módon használni, de még itt is a beruházások többsége nagyméretű, földre telepített erőmű. A háztetőkre telepített napelemek a termelés kisebb hányadát adják.

Varró László

S ez így is marad? A sok kisméretű erőmű teljesítménye nem haladja meg a nagyokét?

Európa ebből a szempontból eltér a többi régiótól. Itt nincsenek olyan területek, mint Arizona (USA), Radzsasztán (India), vagy Qinghai tartomány (Kína) – vagyis ritkán lakott, félsivatagi éghajlatú, rendkívül napsütéses terület, ahol a földterület nagyon olcsó. Ezekben a régiókban a földre telepített naperőművek költsége verhetetlen. Ilyen területek híján a háztetőkre szerelt naperőműveknek Európában a globális átlagnál nagyobb szerepe lesz. Számuk ugyan magas lesz, ám a kontinens éghajlati adottságai miatt az éves átlagos napenergia termelés 85 százaléka a március és október közepe közötti időszakra korlátozódik. Az akkumulátor technológiától reálisan várható szint alapján pedig az európai fogyasztó számára nem jó stratégia a hálózatról leválni. Sok napelemet telepítenek a kontinensen, de ezek a villamosenergia-hálózatba integrálódnak majd.

A hálózat nem szűnik meg, szerepe azonban megváltozik. Korábban nagy centralizált erőművekből szállított energiát a fogyasztókhoz. Sok helyen, például Bajorországban, Olaszországban ma is vannak olyan régiók, ahol az elosztóhálózat legfontosabb „tevékenysége” nem az, hogy csúcsidőszakban, este, áramot visz a településre, hanem délután egy órakor, amikor senki nincs otthon, senki nem fogyaszt villanyt, de a napelemek termelnek, kiviszi az áramot a faluból. Az elosztóhálózatoknak fel kell készülniük többirányú villamosenergia-továbbításra. Az elektromos autók terjedésével lesznek olyan időszakok, amikor a hálózatnak nagy mennyiségű napenergiát kell „megmozgatnia” az egyik irányba, a parkoló autók töltésekor pedig a másik irányba. A rendszer többdimenzióssá válik, több piaci szereplőt köt majd össze, akik száma több százszorosára nő, mert néhány tucat nagyerőmű helyett néhány millió háztartás kapcsolódik hozzá, amely rendelkezik napelemmel, elektromos autóval.

A szél- és napenergia milyen léptékű terjedésével számolnak?

Globális átlagban és Európában a szélenergia mértéke nagyobb, mint a napenergiáé. De ez régiótól függ: az Atacama sivatagban, Peruban a napenergia, Írország partjainál a szél lesz a meghatározó. A szél esetében különösen fontos technológiai előrelépés az új generációs turbinák fejlesztése. Ezeket úgy optimalizálták, hogy erős szélben kevesebbet, gyenge szélben viszont több energiát termelnek, ezáltal kiszámíthatóbb, rendszerbarátibb, egyenletesebb működési profillal bírnak. Ez az innováció azért jelentős, mert nagymértékben növeli azon területek számát, ahová érdemes szélerőművet telepíteni. Arra számítunk, hogy a szélenergia térnyerése/terjedésének léptéke megmarad. A világ legtöbb részén a szélkerekek kihasználási óraszáma magasabb, mint a napelemeké. Egy megawatt szélerőmű kapacitás több energiát termel egy évben, mint ugyanannyi naperőmű kapacitás.

Az idei World Energy Outlook előrejelzése szerint a gáz a legdinamikusabban növekvő fosszilis energiaforrás. Minek tudható be ez?

A gáz jóval lassabban nő, mint a megújuló energia, de a fosszilisak között valóban a leggyorsabban terjedő energiahordozó. A gáz a válasz minden olyan kérdésre, ami úgy kezdődik „Mi lesz akkor, ha..?”. Mi lesz akkor ha például a paksi atomerőmű nem készül el időben  vagy Japánnak le kell állítani atomerőműveit? A gáz alapvető rugalmassága lehetővé teszi, hogy villamosenergia-termelésben, vegyiparban, épületfűtésben használják. Viszonylag gyorsan „be tud lépni” és képes bizonyos réseket bezárni. Ami a gázfogyasztásnak nagyon komoly támaszt ad, nem más, mint a vegyipar és a műtrágyagyártás – itt ugyanis nincs technológiai alternatívája. A gázfelhasználás évente másfél százalékkal nő, melynek igen jelentős részét e két felhasználás adja. Ha nem használnánk műtrágyát, a világon hét-nyolcmilliárd ember nem tudni mit enni.

Végh Zsófia