A fosszilis üzemanyagok piacát számos ponton támadja az innováció, a kőolajszármazékok egyéb felhasználási területéről azonban kevés szó esik. Ezek egyike, a műanyaggyártás a kőolajszármazékok egyre jövedelmezőbb területének számít. Ezen a héten ebbe az iparágba nyújt részletesebb betekintést a Guruló hordó blog.

A bejegyzés szerint a műanyagok megítélése számos ponton romlott, többek között egészségkárosító hatásuk, vagy lassú lebomlásuk miatt. A kép azonban nem ilyen egyszerű, a PET-palackok például meglehetősen jól újrahasznosíthatók. Ráadásul az újrahasznosításból nagy teherbírású szatyrok, textiliparban használt, jó minőségű műszálak, fröccsöntött gyerekjátékok készíthetők nagy számban, írják.

A műszaki cikkek, vagy lakberendezés területén pedig szinte mindenütt műanyagok számítanak a fő alapanyagnak, a gépjárművek súlycsökkentéséhez (és ezzel együtt fogyasztásuk mérsékléséhez) is egyre több műanyagot használnak. Ezért a műanyagok nem a múlt, sokkal inkább a jelen és a jövő termékei. Ahhoz viszont, hogy nagy mennyiségű műanyaghoz jussunk, nagy mennyiségű alapanyagra: gázokra (pl. etán, propán, vagy bután), vagy folyékony kőolaj-származékokra (finomított termékek: vegyipari benzin, vagy gázolaj) van szükség.

Globálisan évente 300 millió tonna feletti műanyagot állítottak elő 2013-ban, évi átlagban 4% feletti növekedéssel 2010-et követően. Vagyis még rendkívül óvatos becsléssel (csupán 2 százalékos növekedést feltételezve) is 2040-re 500 millió tonna feletti lesz a világszintű kereslet.

A teljes bejegyzés itt olvasható. (A blog szerzői a Mol-csoport munkatársai.)