Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy miként hat az egyre emelkedő hőmérséklet a gazdaságra. Kevesebb munkát végzünk majd, kisebb hatákonysággal, kevesebb pénzért, a vagyoni különbségek pedig nőnek. ​

Az extrém hőmérséklet nemcsak az élővilág számára káros, hanem a gazdaságot is negatívan befolyásolja. A meleg napok számának növekedése a növénytermesztés visszaesése mellett azt is magával hozza, hogy az emberek kevesebb időt töltenek munkával és e munka kevésbé lesz hatékony – idézi a Business Insider az MIT Technology Review cikkét. 

A Stanford és a Kalifornia egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy a különösen meleg napok miként hatottak az egyes országok gazdaságára az elmúlt évtizedekben és ezekből a historikus adatokból próbáltak következtetéseket levonni és előrejelzéseket gyártani a következő időszakra.

A kutatók szerint a világ átlagjövedelme 23 százalékkal kevesebb lesz az évszázad végére, mint abban az esetben, ha nem lenne klímaváltozás. A melegebb környezet hatásai ugyanakkor egyenetlenül oszlanak el a világ országai között, hiszen például Oroszország és Európa nagy része rövid távon még hasznot is húzhat az emelkedő hőmérsékletből. 

Solomon Hsiang, a kutatást végző egyik tudós szerint a felmelegedés egyenetlen hatásai a világgazdaság teljes szerkezetváltását eredményezhetik, ami egyes országok számára 2050-re drámai hatásokkal jár majd. Azokban a dél-amerikai és afrikai országokban, ahol az átlaghőmérséklet már most is magasabb, mint ami a gazdasági növekedés fenntartásához ideális, az emelkedő hőmérséklet gyakorlatilag tönkreteszi ezen államok gazdaságát. A legszegényebb országok 60 százalékának átlagjövedelme az évszázad végére 70 százalékkal kevesebb lesz, mint a klímaváltozás hatásai nélkül lenne – vélik a kutatók. Az emelkedő hőmérséklet miatt ráadásul a vagyon a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tolódik el a szegények felől a gazdagok irányába, nagyobb lesz a zsakadék szegények és gazdagok között. 

A hőmérséklet alakulása a klímaváltozás csak egyik szeletét jelentik – az esőzés változásai, vagy az extrém időjárási jelenségek, a hurrikánok, vagy árvizek növekvő gyakorisága mellett – , de a hőmérsékleti adatok elemzéséből precíz becsléseket lehet tenni arra, hogy a klímaváltozás miként hat a gazdaságra. A kutatók azt találták, hogy a hőmérsékletnek meglepően egyértelmű hatásai vannak a gazdaság egyes elemeire: a munkaerő-kínálat, a munkavállalói hatákonyság, vagy például a terméshozam mind-mind drámaian esik 30 Celsius fok fölött. Hsiang szerint még a technológiailag legfejlettebb amerikai területeken is egy 30 Celsius fok fölötti nap minden egyes lakosnak 20 dolláros bevételkiesést jelent. 

Az emelkedő hőmérséklet mezőgazdaságra és a munkavégzés hatákonyságára gyakorolt hatása nem újkeletű kutatási téma. Ehhez hasonló méréseket már a 20. század elején is végeztek, hogy megpróbálják kideríteni a gyári munkások, vagy a katonák számára az ideális hőmérsékletet a munkavégzéshez. Hsiang és kutatótársai eredményeinek újdonsága abban áll, hogy a hőmérséklet változását az egyes konkrét országok GDP-re gyakorolt hatásai alapján vizsgálták. 

Minden egyes ország esetében az éves gazdasági teljesítményt összevetették az éves átlaghőmérsékletettel az 1960-tól 2010-ig tartó időszakban, ezután fejlett statisztikai módszerekkel ezeket a hatásokat megtisztították a politikai és pénzügyi változások hatásaitól. Majd klímamodellek felhasználásával megbecsülték a jövőbeni hőmérsékletváltozásokat és így lehetővé vált az évszázad hátralévő részében várható gazdasági növekedés becslése is. 

A kutatók a hőmérséklet szociális viselkedésre és az egészségre gyakorolt hatásait is vizsgálták és kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet a halálozási arány és az erőszak növekedését is magával hozza – írja a lap.