Fenntarthatóság

Barta Zsombor: minél kisebb ökológiai lábnyomú olimpia kell

Végh Zsófia | 2017.01.16. 07:00

Budapest olimpiai pályázatának egyik hangsúlyos eleme, hogy a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve minél kisebb ökológiai lábnyommal bíró eseményt szervezzen. Ezt elsősorban a meglévő épületek felújításával és barnamezős beruházásokkal kívánják a szervezők elérni. A legfontosabb, hogy hosszútávon sikerüljön kiegyenlíteni az ilyen méretű rendezvénnyel járó környezetterhelést, mondta az NRGreportnak​ Barta Zsombor, a Budapest 2024 Olimpia fenntarthatósági és utóhasznosítási vezetője. Interjú.

Mi a feladata egy fenntarthatósági és utóhasznosítási vezetőnek az olimpiai előkészületek során?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) először a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázatnál jelezte markánsan, hogy a fenntarthatósági és az utóhasznosítási kérdésekkel már a pályázati anyagokban is foglalkozni kell. Mindez azon új kiválasztási szempontok közé került, melyet Agenda 2020-nak neveznek. Ezen programcsomag létrehozásával a NOB lehetővé teszi, hogy kisebb városok is, mint például Budapest, pályázhassanak az olimpia megrendezésére. A közelmúltban az olimpia “gigavárosok” gigarendezvénye volt, ennek megfelelően társadalmi elfogadottsága, s a városok pályázási kedve megcsappant. Hogy a NOB fordítson a helyzeten, a 2024-es olimpiai pályázatokat az új kritériumok szerint bírálja el. Számos, fenntarthatóságot és utóhasznosítást érintő kérdésre kell választ adnunk. Ezek egy része a NOB kritériuma, de a pályázó saját érdeke is, hogy megfelelő válaszok szülessenek. Emellett önkéntes vállalásokat is teszünk.

A munkánk java, hogy használható és közérthető rendszereket állítsunk fel, melyek, akkor, ha szeptemberben Budapest szerzi meg az olimpiarendezés jogát, és eldördül a startpisztoly, azonnal működésbe tudnak lépni. Ehhez nagyon pontosan ki kell dolgozni a részleteket. Továbbá számos olyan területen dolgozunk, melyek a pályázat sikerességétől függetlenül, mint egyfajta pozitív hagyaték valósulnak meg.

Növeli egy adott város esélyeit, ha a fenntarthatósági szempontok jobban érvényesülnek?

Természetesen növeli a pályázó város esélyeit, ha a fenntarthatósági szempontok markánsan érvényesülnek. A fenntarthatóságnál mindhárom, a társadalmi, a gazdasági és a környezeti dimenzió is kiemelt fontosságú.  A fenntarthatóság pályázatunk egyik alapkövetelménye is, hisz mindannyiunk közös érdeke, hogy egy olyan pályázatot adjunk le, mely hosszútávon tudja pozitívan előre mozdítani az országot és a régiót. 

Melyek az Agenda 2020 legfontosabb környezetet érintő elvárásai, s miket vállalt Magyarország önként?

Olyan kritériumokról van szó, melyek lehetővé teszik, hogy ne csak a pályázó város vegyen részt az olimpia megrendezésében, hanem az egész ország. Kis ország lévén számunkra ez nem olyan nehéz; Miskolc, Győr, Szeged, Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és a Balaton-régió is szerepel a pályázatunkban. 

Az Agenda 2020 egy kisebb és kompaktabb olimpiát részesít előnyben – Budapest ennek köszönhetően pályázott. A fenntarthatóság és utóhasznosítás szintén fontos eleme az Agenda 2020-nak. Már a pályázati szakaszban tudnunk kell, hogy mi történik majd az olimpia után. Ezen sarkalatos elemekre a mi pályázatunk olyan választ ad, amelyet az Olimpiai mozgalom és a NOB keres. 

Már eldőlt, hány és milyen típusú létesítmény, épület épül majd? S hogy mekkora lesz az ökológiai lábnyomuk?

A Mestertervben foglaltuk össze, hogy hol lesznek az események, illetve versenyhelyszínek. Emellett önkéntes alapon végzünk olyan vizsgálatokat és elemzéseket is, melyek a rendezvény környezetre gyakorolt hatásait vizsgálják, már ebben a koncepcionális fázisban. A szentendrei Regional Environment Center (REC)-el közösen egy stratégiai szintű fenntarthatósági elemzést végzünk, mely helyszínekre lebontva vizsgálja a játékok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait. 

Barta Zsombor

Milyen környezeti szempontokat kell figyelembe venni egy stadion létesítésekor?

Lehetőség szerint a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a zöldmezős beruházások arányát. A pályázat arra törekszik, hogy kizárólag barnamezős beruházással, vagy rozsda- és peremkerületek bevonásával számoljon. Nem gondolkodunk zöldmezős beruházásban, mivel ennek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma. A Mesterterv követi a főváros hosszútávú, 2020-as és 2030-as városfejlesztési stratégiáját is, amelyek gócpontokat határoznak meg az olimpiától függetlenül, hogy merre fejlődjön a város. Olyan régóta tervezett fejlesztések szerepelnek bennük, mint például a Duna komolyabb bevonása a városi életbe, új hidak építése, stb.

A koncepciónk egyik kiemelt területe Észak-Csepel, mely részben barnamezős, rozsda- és szennyezett terület, részben használaton kívüli korábbi ipari terület, csekélyebb szennyezettséggel, de használaton kívül. E terület újraélesztését tervezzük. A Mesterterv csupán három újonnan létesítendő létesítménnyel számol. 

Melyek lennének ezek?

A volt VITUKI területén az atlétikai stadion, s mellette a teniszmeccseknek helyt adó létesítmény, továbbá egy multifunkcionális aréna, amelyben a vívóversenyek és a kézilabda mérkőzések kerülnének megrendezésre. Ezen a három létesítményen túl, melyek kifejezetten az olimpiára épülnének, a többi csak ideiglenesen épül fel a versenyek idejére és vannak olyan épületek is, amelyeket csak fel kell újítani. A Vizes vb-re épülő létesítményeket, vagy a nemrég megépült Groupama Arénát is lehet az olimpián használni. A most épülő Puskás Ferenc Stadion is használható az olimpia alatt, a Papp László Aréna szintén. A Syma rendezvénycsarnokot kisebb átalakításokkal lehet az olimpiára felkészíteni. Vannak olyan létesítmények, melyek ma még nem léteznek, de olimpiától függetlenül tervezik a megépítését – ilyen például a Velodrom (pályakerékpár-pálya), a tervezési folyamat már zajlik. 

A párizsi klímacélok, s az ország által vállalt célok bekerültek-e a tervbe?

Nemcsak a párizsi célokat – melyeket az ország az elsők között írt alá -, hanem az ENSZ által megfogalmazott fenntarthatósági célokat is tartalmazza környezeti politikánk. Egy olimpia természetesen mindenféleképpen egy időszakos környezeti terheléssel is jár. Globálisan nézve ez a terhelés bár elhanyagolható, hisz időszakosan jelentkezik lokálisan, de helyi szinten meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a hatásokat hosszútávon mérsékelni, illetve pozitív irányba tudja fordítani. 

Ha fenntarthatóságról van szó, a legfontosabb kérdés mindig az, hogy ezt a terhelést hogyan tudjuk kiegyenlíteni. Mindig hosszútávú célokat kell nézni: hogyan lehet kompenzálni a több tonna szemetet? Hogyan lehet az épület által megtermelt energiát, vagy a belekerülő alapanyagok megtermeléséhez, bányászásához, stb. felhasznált energiát a lehető legalacsonyabb szinten tartani? Három fő fázist kell elkülöníteni: az előkészítést, a játékok megrendezését, és az utóhasznosítást, mely a leghosszabb. 

Főként barnamezős beruházásokról lévén szó, létezik összevetési alap, hogy pontosan mihez képest lesz alacsonyabb az ökológiai lábnyoma ezen épületeknek?

A gazdasági és társadalmi hasznosítás esetében Budapesthez hasonló méretű városokat vettünk alapul – például Barcelonát. Az 1992-es olimpia előtt Barcelona közel sem volt olyan népszerű turisztikai célpont, mint azt követően. Az olimpia olyan átfogó városrehabilitációval járt, ami hosszú távon megalapozta a város sikerét főként a turizmus és a gazdaság szempontjából. Barcelonában szintén a perem- és rozsdakerületek bevonásával rehabilitálták a várost. Itt már rendelkezésre állnak hosszú távú adatsorok arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági változásokat hozott az olimpia. Budapest koncepciója leginkább Barcelonáéhoz hasonlítható – nemcsak azért, mert hasonló méretű, kulturális hátterű városról van szó, hanem mert ott is a rozsdaövezetek bevonásával számoltak. A legfrissebb pozitív példa, London. Itt alkalmaztak először átfogóan, átgondoltan fenntarthatósági és utóhasznosítási elveket.

Környezetterhelésre vonatkozó adatok is elérhetőek? Ezt nehezebb mérni, hiszen egyéb fejlesztések, gazdasági teljesítmény, beruházások, stb. befolyásolják.

A szennyezett területek rehabilitációja esetén azonnal érezhetőek és mérhetőek a megtisztított területek pozitív hatásai. A környezetterhelésnél mindig a hosszú távú egyensúly fenntartására kell törekedni; tanulmányaink is ezt vizsgálják, s azt, hogyan kompenzálhatók a terhelések.

Milyen, kimondottan az olimpia előkészítéséhez kapcsolódó lépések, intézkedésék várhatóak-e területen?

Egy jó példa a közlekedés. A koncepció “zero-car access” politikát ír elő: egyetlen rendezvény sem lesz látogatható autóval a látogatók számára. A Játékok történetében először bevezetnénk egy úgynevezett Dinamo-koncepciót (Dinamikusan Mozgásban) is. Eszerint valamennyi budapesti helyszínt, melyek egy hét kilométeres vonzáskörzetben érhetőek el, meg lehet majd közelíteni gyalog vagy kerékpárral. Így mozgásra késztetjük a nézőket, s ez a karbonlábnyomra, s az emisszióra is jó hatással van. A pályázat a közösségi kerékpározás, a kerékpáros- és a gyalogosutak fejlesztését is hozza. Ezek is olyan, az olimpiához köthető infrastruktúra fejlesztések , amelyek az olimpiát követően is megmaradnának. Az Észak-Csepel terület nagyon jó adottságokkal bír és nagy hozadéka lenne az olimpiának, hogy egy kellemes, élhető környezetté alakulna át.

Önkéntesen vállaltuk továbbá, hogy valamennyi, az olimpiához köthető épület BREEM-minősítésű is legyen. A BREEAM egy olyan nemzetközi normákon alapuló minősítési rendszer, mely az épületek fenntarthatóságát méri, esetünkben a Very Good szintet kell elérni. Ezen felül a BREEAM Community standard-t, a kifejezeten nagyobb projektekre vonatkozó nemzetközi keretrendszert követnénk, melyet az olimpiai falu koncepciójának kidolgozásakor használnánk. A sztenderd kitér a felhasznált anyagokra is: hogy milyen forrásból származó és milyen minősítéssel rendelkező anyagokat építünk be, a kivitelezésre és a használatra. 

Mondana példát arra, mi az, amit tilos használni, mi az, amit előnyben részesít a nemzetközi rendszer?

A környezetirányítási menedzsment rendszerrel rendelkező gyártók termékeinek használata mindenképpen ajánlott. Ez lehet az ISO 14001, de léteznek más sztenderdek is. Ez egy minimum, amely azt célozza meg, hogy az anyagok, amelyeket beépítenek, olyan cégtől/helyről származzanak, amelyek ilyen környezetirányítási menedzsmentet üzemeltetnek. Előnyt jelent az újrahasznosított anyagok beszerzése, beépítése. Az épületenergetikában a megújuló és alternatív energiák használata pedig óriási előny. 

Ha ezen épületeket az olimpia után is kívánják használni, miért állnak meg egy alacsony szintnél? Miért nem magasabb besorolásra törekednek?

Legalább a Very Good szintet elérését célozzuk meg. (A BREEAM szintjei: Pass, Good, Very Good, Excellent), Például alternatív energiák használatával, magasabb minősítési szint elérése is lehetséges. 

Arra is figyelni kell, hogy ne fogalmazzunk meg irreális célokat, csak olyasmit vállaljunk, amit akár most, e kezdeti stádiumban is meg tudunk valósítani. Ez egyébként egy NOB-ajánlás is. 

Éppen ezért együttműködünk civil szervezetekkel, mint például a Magyar Környezettudatos Építészet Egyesülete (HuGBC), hogy ne álljunk meg a minimumnál. Keressük, hogyan lehetne továbblépni, esetleg olyan megoldásokat alkalmazni, olyan tervezési kritériumokat előírni, amelyek Magyarországon még nem léteznek, ám a környezettudatos irányba mozdítják el az épületeket- az energetikától a megvalósuláson át az üzemeltetésig. Ám mivel ma még nincs minden lefektetve, csupán együttműködési megállapodások születtek, olyan ajánlásokat teszünk, melyek kézzelfoghatóak, s melyeket már most tudunk garantálni.

A köztes- és hosszú távú hatások kiegyenlítésre milyen egyéb terveik vannak?

Kidolgoztunk egy fenntarthatósági beszerzési politikát, ami a golyóstolltól a betonig mindent érint. Ez azért lehet egyedi, mert ma még nem alkalmazzák itthon ezen beszerzési kritériumokat.

Kidolgoztunk olyan keretrendszereket, melyek akkor lépnek életbe, ha a rendezés jogát elnyeri a város. A zöld beszerzési politika is kifejezetten azt hivatott támogatni, hogy a Játékok ideje alatt is e kritériumoknak megfelelően történjen minden beszerzés, s így a teljes karbonlábnyomot csökkentsük. 

Az utóhasznosítás kulcsa, hogy már a tervezéskor pontosan tisztában legyünk azzal, mi történik a létesítményekkel az olimpia után. Utóhasznosítási üzleti tervet készítünk, amely a kezdetektől vizsgálja a koncepciónkat, s elemzi, hogy tud gazdaságilag és üzemeltetés szempontjából is fenntartható lenni. Ez az elemzés vizsgálja az egész régiót is, például, hogy vannak-e Bécsben, Pozsonyban hasonló létesítmények, konkurencia, van-e igény, ami idevonzhatja az embereket. Ilyen lenne az úgynevezett Budapest X-Park, az extrém sportokat kiszolgáló park. Sokat gondolkodtunk azon, hogy a vadvízi evezés és BMX-pálya állandó vagy átmeneti létesítmény legyen-e. Az utóhasznosítási üzleti tervből kiderül, hogy hiánypótló létesítmény lehetne, mivel sem Pozsonyban, sem Bécsben, sem Budapesten nincs ilyen és a számítások szerint megállná a helyét piaci alapon is. 

Az ideiglenes létesítmények esetében kell számolni ökológiai lábnyommal?

A nagyobb méretű, fedett csarnokoknál, igen, de azoknál, melyek bérelt állványokkal, csavarozható székekkel készülnek, az ökológiai lábnyom elhanyagolható. 

Mi a szándék az olimpiai faluval?

A szálláshelyekből nagyrészt diákszállások lennének az olimpia után. Még nem dőlt el, hogy milyen formában: privát üzemeltetésű, piaci alapon kiadott, vagy egyetemek által üzemeltetett kollégiumok lennének. Az egyetemekkel történt egyeztetések alapján nagy igény lenne erre. 

A londoni, riói olimpiák kibocsátásáról elérhetőek már adatok? Ezekkel összevetve milyen emisszióval számol a magyar terv?

Ezen számok még nem állnak rendelkezésre, de a Pályázatunk részeként folyamatosan készülnek komplex számítások, melyeken a Szent István Egyetemmel közösen dolgozunk. Arra törekszünk, hogy az egy főre jutó emissziós kibocsátás is kalkulálható, és kompenzációs rendszerek révén kompenzálható legyen. 

Ismert, hogy a két másik pályázó város milyen fenntarthatósági programmal készül?

Los Angeles és Párizs is az Agenda 2020 elvek szerint készül, azonban nem tudjuk, pontosan mivel. Az általam említett példák nem tartoznak a “kötelező elemek” közé, – minden város megpróbál a saját környezetéhez megfelelő kompenzációs rendszert kidolgozni. Nehéz összehasonlítani a városokat, hisz egész más léptékűek a pályázók, mint Budapest.

Mekkora súlyozással értékeli a NOB a fenntarthatósági szempontok érvényesülését?

A követelményrendszer ismert, ám az, hogy az egyes paraméterek milyen súllyal kerülnek be, nem. Reméljük, hogy minél nagyobbal.

  Végh Zsófia
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.