NRGreport
Menü

Túl nagyok a szeméthegyek Európában

Megelégelte az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a növekvő szeméthegyeket. Javaslata szerint 2030-ra a települési (háztartási és vállalati) hulladék újrahasznosítási arányát 70 százalékra kell növelni, miközben az Európai Bizottság csak 65 százalékot indítványozott; a jelenlegi arány 44 százalék.

További terv, hogy e szemétnek csak a 10 százaléka kerülhetne lerakókba, és e számot újabb öt év alatt 5 százalékra kellene leszorítani. Kicsit szigorúbb előírások vonatkoznának azokra az országokra, amelyek a települési hulladékaik több mint 65 százalékából építenek szeméthegyeket. Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Lettországban, Máltán és Romániában még 75 százalék fölötti az arány – írta a Világgazdaság.

Végül 2030-ban feleannyi élelmiszer mehet a hulladékba, mint most. Uniós szinten most évi 89 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, azaz lakosonként évi 180 kilogramm. Lényegében egy körforgásos gazdaság kialakításához kell közelíteni. Az előírások betartására alapértelmezésben nem lehetne haladékot kérni, csak különösen indokolt esetben. A javaslatokról március második hetében szavaz a parlament Strasbourgban.

Magyarországon évről évre nő az újrahasznosított anyagok aránya, de elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2014-re 32 százalékos adatot közölt. A mennyiségnek körülbelül a háromötödét az anyagukban ismét feldolgozott hulladékok adták. Az országon belül a legjobb a nyugat-dunántúli helyzet, 70-80 százalékos újrahasznosítással, onnan keletre egyre rosszabb. A hazai lerakókba kerülő települési hulladék aránya a 2006-os 65 százalékról 2012-re 36 százalékra esett. A vállalatok e téren mutatkozó aktivitására tegnap érkezett új példa: az Unilever vállalta, hogy 2025-ig az összes műanyag csomagolóanyaga teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég gazdaságilag is igazolni kívánja a műanyag-újrafeldolgozás életképességét, a fontosságát pedig riasztó példával támasztotta alá a közleményében: várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban már több lesz a műanyag, mint a hal.

Az Eurostat számai részben a tagországok adatszolgáltatásán alapulnak, amelynek egy szűk, hazai részterületén azonban látható némi kavarodás. A visszajelzések alapján ugyanis „nem egyértelműek és jogbizonytalanságot kelthetnek” a csomagolási hulladékról szóló 2012-es kormányrendelet egyes passzusai. Emiatt esetenként olyan gazdálkodó szervezetek – műanyag zacskókat forgalomba hozó vállalatok – is szolgáltattak adatokat, amelyeknek nem kellett volna, és olyanok is, amelyek már megadták az érintett adatokat a termékdíjfizetési kötelezettségükhöz kapcsolódóan.

Azoknak a cégeknek viszont nem mindegyike adott le jelentést, amelyeknek kellett volna. A Kormany.hu-n közzétett rendeletmódosító javaslat ezért egyértelműsítené, hogy mely szervezeteknek kell adatokat beadniuk – a termékdíjfizetésre kötelezetteknek például nem kell. Definiálta a módosító az érintett zacskótípusokat is – áll a cikkben.